Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

A tanács csaknem két évtizedig megakadályozta újabb majorok felépítését. Csak az 1760-as évek elején indult meg újra az építkezés, azonban ekkor sem új adományozások révén, hanem leginkább másfajta ingatlanok (kertek, szántók) átalakításával. A sort a 63. számú major nyitotta meg, mely a Dohány utca és Rákóczi út között a Rákos árok melletti nagy területet foglalta el. A Terézváros területén ebben az időben még három major alakult : a 70. szánni a Hajós utcában (az 50. és 51. között), a 72. a kertek között, s a 73. számú major a Király utcában. A Józsefváros területén alakult újabb majorok pedig a következőképpen helyezkedtek el : A 65. számú (az Aggteleki utca és a Rákóczi út sarkán), és a 69. számú a Rókus kápolna mögötti területen szántóföldekből alakult, a 67. számú a Kálvária tér környékén, a 66. számú az Illés utcán túl a 46. számú major mögött, a 68. számú pedig az Üllői úton a 4. számú major mögött, szántóföldek területéből. A polgárok majorjai mellett meg kell emlékeznünk a város majorjáról is, mely a mai Józsefváros területén volt, s már a XVIII. század első felében is fennállott.

112 1780-ban telekkönyvezték az utolsó pesti majort, a 73. számút. Ennyi major azonban egyszerre sohasem állott fenn Pesten. Ugyanis már az 1730-as években megkezdődött az egyes majorok területének házhelyekké való felosztása, különösen a mai Baross utcában volt majorok esetében. Jóllehet a külvárosi település a városi tanács által felosztott szántóföldeken indult meg, az itteni majorok egy részének felosztása is megtörtént—már az 1730-as években. A 9., 11., 12., 13., 19., 20., 32. és 45. számú majorok kerültek ekkor felosztásra, s követték ezeket a 40-es években a 10., 18. számú, 1751-ben az 50. számú, az 1760as években pedig az 52. és 61. számú majorok felosztásai.

113 Ezek a majorok mind a mai Baross utcában vagy annak közvetlen környékén terültek el. A XVIII. századi alsókülvárosi (1777-től kezdve józsefvárosi) településnek itt volt a magja. A felsőkülvárosi település, eltérően a Józsefvárositól, a kertek között indult meg, s a század folyamán is ott folytatódott a legnagyobb mértékben. Ezért az itteni majorok legtöbbje elkerülte a XVIII. században történő felosztást. Csak a városhoz és a vásártérhez közel eső majorok területének, tehát a Hajós utca, Ó utca, Nagymező utca és Király utca közötti területnek a felosztása és beépítése indult meg 1739-ben, legelőször a 49. számú major területén. A többi majort csak jóval később osztották fel. Az 50. számú major felosztására csak 1772 körül kerüli sor, az 51. és 70. számúakéra pedig 1786 körül. Tizenhét major került tehát felosztásra a XVIII. században, ebből 13 volt a Józsefvárosban és 4 a Terézvárosban. A majorok többsége azonban a század folyamán megőrizte major jellegét. Ezt a jelleget pedig leginkább a gazdasági udvar határozta meg. Az itteni istállókban tartották a vágómarhákat, igásökröket, borjúkat, sertéseket, s főleg a juhokat,

114 amelyeket a majoros, juhász vagy szolga gondozott, aki itt is lakott. Innen hajtották ki az állatokat a legelőre, innen indultak 154