Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

a 13. számú major mögött, amellyel később egyesítették is. A 33. számú major a mai Baross utca és Salétrom utca sarkán volt : an der I^aim grueben uon dem Statt züegl ofen gegen über, — a 34. számú pedig a Baross utca és a Kálvária tér sarkán. A 35—38. számú majorok a Kálvária tér és a Mátyás tér közötti területen feküdtek (gegen dem Steinbruch). A 39. számú major a Baross utcában, a mai Nagykörút sarka körül volt, a 40. számú pedig az Illés utcában. A 41—44. számú majorokat a Rákóczi út és a Király utca közötti területen (auszer dem Hatvaner Thor) találjuk, a Rákos árok vonala mellett, 44. majornál a telekkönyvben helymeghatározóképpen szerepel, hogy unweith dem Statt gericht. Ez a városi kivégzőhely kb. a mai Rózsák terén volt. A 45. számú majort a Baross utcában találjuk. A 46. és 47. számú majorok kiépítésével kezdődik meg az Illés utcával szemben fekvő területnek, a mai Kossuth Akadémia területének birtokbavétele 1730 körül. Miként a telekkönyv megjelölte, ezek a majorok über die SchaafStrassen auf .werths feküdtek. Ez a Schaaf-Strasse is a mai Üllői útnak felel meg. 1733-tól kb. 1750-ig további 15 major keletkezett. Ezekkel a pesti majorok száma 62-re emelkedett. Az új majorok közül 9 a mai Józsefváros, 6 pedig a Terézváros területén található. Az 52., 53., 57. és 59. számú majorságok kialakulásával került művelés alá a Karpfenstein utca, Szerdahelyi utca, Dobó utca és Baross utca által határolt telektömb. Az 56. számú major a Józsefvárosi kertek között alakult, a 48., 61. és 62. számúak a mai Baross utcában, a 60. számú pedig a Keresztúri úton. A terézvárosi új majorok a Király utcától ész kra eső területen alakultak szántóföldekből. Itt, a Király utca, Nagymező utca, Ó utca és Hajós utca által határolt részen volt a 49—51. és 54. számú major. Az 55. számú major az 54. számúval szemben terült el, de már az 1740-es években el is tűnt, mert szántóföldekké osztották fel. Az 58. számú major a Rákos árok vonala mellett keletkezett a 28. és 29. számú majorok között. 1711 után néhány évtized alatt tehát a mai Terézváros területén 20, a Józsefváros területén pedig 42 major keletkezett. A 62. számú major telekkönyvezésekor a telekkönyvezető megjegyezte, hogy ezt a majort abból a szántóföldből engedték át, amelyet a polgároknak kertek céljára kiosztottak. Hosszú ideig ez volt az utolsó major, melyet a tanács engedélyezett. Ugyanis a tanács 1742-től kezdve következetesen visszautasította azt a jó néhány polgárt, akik majortelkek adományozásáért fordultak hozzá.

110 A tanács minden esetben a város területének kicsinységére hivatkozott. A legelőterület kicsinysége miatti állattartási korlátozások és legelőóvási meggondolások vezették a tanácsot arra, hogy a majorok további kiépülése elé akadályokat gördítsen. A majorok után a XVIII. század első felében nem szedtek adót, arra való hivatkozással, hogy a majorokban tartott állatok után a tulajdonosok úgyis adóznak a köznek.

111 Tehát a majorok szaporítása az adóalap mennyiségét is csökkentette volna. 153