Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

lünk, a mai Bródy Sándor utca vonalát. Ez akkor a városi téglavető helyhez vezetett, ezért a neve Ziegl-ofen weeg. Ez a téglavető hely a mai Rókus kórház mögött volt, attól délre, a Rákos árok mellett.

94 Keresztutcák itt is a gyalogutak csapásain alakultak. A mai József- és Ferencváros területéből a Belváros és a Rákos árok közötti területet teljesen ezek a kertek töltötték ki, csak a mai józsefvárosi részen volt néhány kert a Rákos árok vonalán túl is. A kertek nagysága különböző. Néhány holdas kert is volt, volt párszáz öles is. A kertnegyed a városi tanács fokozott gondoskodása és védelme alatt állott. Ugyanis a tanács 1726-ban elrendelte, hogy mindazok, akik a város előtt kerteket kaptak, kötelesek azokat fásítani és mint kertet művelni, nem pedig szántónak és gabonaneműek termesztésére felhasználni. Aki kertjét műveletlenül hagyja, attól a tanács rendeletére egy esztendő, múlva elveszik, s egy másik polgárnak adják.

95 A tanács rendeletének meg is lett a foganatja. A 30-as években már szép, rendezett kertek voltak ezek. Deszka- vagy sövénykerítések mögött gyümölcsösök (mit obstbaumern) ,

96 szőlők (mit weinreben ausgesezt ; zu einem weingartten gebauet wordten),

97 s bennük itt-ott présházak és pincék.

98 Egy esetben káposztáskert (Krauth-gartten)" elnevezéssel találkozunk. A kerteket általában házkerteknek (Hausgartten) nevezték. A házkert elnevezés a belvárosi házakhoz való tartozásra utal (als ein appertinenz zum Haus zugehörig ware).

100 Természetesen minden házhoz már a kiosztás idején sem jutott kert. Volt azonban jónéhány olyan polgár is, aki a házához tartozó kerten kívül a század folyamán még külön is vásárolt kertet.

101 A 30-as években elkezdődött a kertekben a házak építése : in keine Ordnung sondern bald da, bald dort. Ennek oka a tanács szerint az volt, hogy mivel ,,sok polgár a városban túlságosan kicsiny telket bír, úgyhogy a szükségeseket sem tudja benne elhelyezni, ezért kényszerítve vannak, hogy a városon kívül szerezzenek maguknak alkalmas helyet". A tanács a 40-es, 50-es években igyekezett ugyan megakadályozni a kertekbe való települést — az engedélyezést magának tartva fenn —, de a fejlődést, a külváros alakulását, kifejlődését, a kertek egy részének házhelyekké való felosztását nem tudta megakadályozni. A város előtti kertnegyed tehát a XVIII. század folyamán állandó alakulásnak volt kitéve. A kertekben házak épültek, igen sok kertet apró háztelkekké parcelláztak fel. A felső kertek között 251 ház épült fel, túlnyomó többségük (210) egészen kicsiny 50—300 öl nagyságig terjedő telkeken. Az alsó kertek között, jóval nagyobb területen, csak 222 ház épült. De maradtak még jócskán olyan kertek is, amelyek annak ellenére, hogy ház épült bennük, eredeti nagyságukban maradtak meg. Tulajdonosaik főként vagyonosabb polgárok és nemesek (Eszterházy, Orczy, Grassalkovich, Majtényi, Haller tb.) voltak. S találunk olyan kertet is jó néhányat, amelyre a XVIII. században nem épült ház, 150