Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

szervesen érintkezik a csehszlovákkal.

35 A korai Árpád-kor bizánci kapcsolatainak kutatása az utóbbi években szintén megélénkült, és többek között jelentős egyháztörténeti és művészettörténeti megállapításokra vezetett. A XI. századi tihanyi és zebegényi görög remeteségekre, a bencések és baziliták tihanyi együttélésére érdekes párhuzamok Itália és Marseille. A szávaszentdemeteri egyház és Árpád-kori birtokviszonyai, amelyeket Györffy György tárt fel, a magyar—bizánci kapcsolatok fontos mozzanatai.

36 Kevésbé megvilágított kérdések a korai városfejlődés kapcsolatai a római provincia topográfiai adottságaival, úthálózatával, épületmaradványaival és emlékanyagával. Ezen a téren a régészet és a művészettörténet több lényeges megállapítást és számos szórványadatot nyújtott, azonban történeti összefüggéseikben e kérdések koránt sincsenek feltárva. Kétségtelen, hogy az egykori római provincia emlékanyaga passzív alapul szolgált a városok és egyházaik építészeti kiképzéséhez. Magában a fővárosban sem beszélhetünk azonban építészeti kontinuitásról. Az avar és magyar település nagyrészt elkerülte a római beépített területet. Már megemlítettem Kurszán várát. A kőből épült Aquincum mint Attila városa szerepel Anonymusnál, amit Árpád vezér és kísérete annak ellenére, hogy részben földig romokban hevert, csodálattal szemlélt.

37 A római emlékek nagy része azonban pusztán határjelül szolgált. így az Árpád-kor végén „öreg kőoszlopot" és „nagy kőoszlopot" (valószínűleg római mérföldkő) említenek Buda környéki határjelekként,

38 1355-ben római vízvezeték romjai mentén (per murum dirutum) vonul egy óbudai határrész. Valószínűleg e vízvezeték pilléreinek kőanyagából építették a ferencrendiek egy kőfalukat.

39 (Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Sirmium római kori vízvezetékének kőpillérei 1200 körüli oklevélben mint aqueductus Kwarok (kőárok) szerepelnek.)

40 Az óbudai főtéren egyházi épület romjaiból Árpád-kori töredékekkel együtt római köveket is felhasználtak későgótikus építkezés során.

41 A csillaghegyi római őrtorony falaiból kiszedett köveket a középkorban templomépítéshez hordták el, részben a helyszínen faragták ki e célra. (Igazolja, hogy egy gótikus darabot ott is felejtettek.)

42 Másodlagosan használták fel a székesfehérvári bazilika alapfalaiban levő római köveket is, amelyeket odahurcolt anyagnak kell tekintenünk. A székesfehérvári Szt. István szarkofág is aquincumi eredetű, budai mészkőből készült római sírból lett átfaragva.

43 Az esztergomi kőtárban is találunk római sírkőből átfaragott középkori kőemléket. Horváth Henrik azt is kimutatta, hogy a XII. század második felében a pannóniai provinciális szobrászat emlékei erős hatással voltak a román stílusú épületplasztika fejlődésére.

44 További problémakör a középkorig építkezésekben feltárt római alapok, útrészletek, vízvezetékek kérdése. Óbudán római eredetű épületcsoport romjai helyén Árpád-kori temetőt találtak, ahol a római falmaradványok között helyezték el a holttesteket. Egyes esetekben koporsó helyett római épületek romjaiból vett kövekkel szegélyezték a halottakat.

45 Egy Óbuda területén feltárt kolostor lakói épen maradt 14