Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

római vízvezetéket használtak, amely az egyik ház pincéjében fennmaradt.

46 A Vízivárosban XIII. századi templomfalak részben római tetőcserepek befalazásával készültek s a kövek között a templom alá nyúló római út burkolatköveit is felhasználták.

47 A Tabánban későrómai őrtorony romjához építettek középkori falat.

48 Igen fontosak a középkori forgalom megélénkülése idején a római utak. 'Ezzel a jelenséggel Nyugat-Európában is találkozunk.

49 A középkori magyar oklevelekben a római utak maradványai különféle neveken fordulnak elő : az öttevény út, öttevényes út kővel borított utat jelent,

60 amin kettős, sőt hármas kavics- és kőtörmelék-rétegű alépítményre helyezett egymáshoz illő, durván megdolgozott burkoló kőlapokat kell értenünk. Ilyenek töredékét Szombathelyen is feltárták.

51 A „kövesút" középkori okleveleinkben zúzott kővel burkolt műutat jelent, ami a római utak későbbi formája.

52 Szerepel még a Várasd melletti via levata, ami a római utak töltésszerű építését világítja meg.

53 A „királyuta" (megfelel a balkáni via regis, carski put elnevezéseknek) további okleveles megjelölése a római útmaradványoknak.

54 A hazai városfejlődés passzív elemei azok a római castrumok,. amelyekbe -— bizonyítható települési folytonosság nélkül — a középkorban ismét betelepültek és építkeztek. Ezek azonban egyéb feltételek: megléte nélkül városfejlődést nem eredményeztek. A visegrádi Sibrikdombon a régészek római castrumot tártak fel, amelyet a IX. századi: szláv kerámia, valamint a helynév tanúsága szerint szlávok is felhasználtak.

55 A mai Pest szivében a római castrum (Aquincum túlparti erődje)pusztán topográfiai szempontból befolyásolta a város fejlődését, középkori betelepülése azonban gazdasági tényezők, köztük a dunai átkelőhely következménye. A castrum a mai belvárosi templom helyén és szomszédságában állott, és a régészek feltárták IV. századi építkezéseit. Középkori felhasználására Anonymus utal, aki szerint a X. századi Taksony vezér a Pestnek nevezett várat bevándorló izmaelitáknak adta. Ez a hagyomány nemcsak a castrum koraközépkori használatára,, de egyúttal ennek a kereskedelemmel való összefüggésére is mutat.. A castrum egy részében, falára ráépülve korán templom állott, itt helyezhették el a vértanú Gellért püspök holttestét. A pesti castrum egyik tornyának kitörő kapuját utóbb szűkebbre falazták, aminek kronológiája! vitás, számomra legmeggyőzőbb a XII. századvégi datálás. A román stílusú építkezésekre utal, hogy a castrum táborfalát építőkövek nyerésére elbontották, másfelől a templom kriptájában levő román szentély alapfalán a kövekre római habarcsmaradványok tapadnak.

56 Az építkezések, a topográfiai alakulás e vázlatos vizsgálatai átvezetnek a XII. századi mezővárosi fejlődés korszakába, amelyben a középkori magyar városfejlődés gyökerezik. A XII. század derekán író Abu Hamid al-Andalusï arab író bejárván Magyarországot, a „basgird"-ok által lakott „Unküríját", annak 78 városáról emlékezik meg. (Ezek tulajdonképpen megyeszékhelyeket jelentenek.) Abü Hamid megállapítja, hogy minden városnak vannak erődítményei, kerülete, falvai, he15»