Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

tehát szegény zsellérember lehetett, akiknek már nem jutott a városi határból, vagy akiknek szegénységük miatt nem osztottak. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar és rác nemzetiségű lakosság számának növekedése a mezőgazdasági érdekű lakosság növekedését jelentette. S valószínű, hogy az 1699-ben tervezett külváros-alapítás gondolata is a mezőgazdasággal foglalkozó napszámos magyaroktól és rácoktól indult ki.

50 Bár a kérést ekkor a polgárok és a zsellérek (Bürger wie auch Inwohner) terjesztették elő, valószínű, hogy a városban házzal bíró polgárok napszámosaik számára kívántak a szántóföldek közelében állandó megtelepedést biztosítani, miként ez az 1730-as években a I,erchenfeld külváros megalapításakor hasonlóképpen meg is történt. 1699-ben azonban a külváros-alapítás a kamarai adminisztráció akadékoskodásai miatt nem valósult meg. * Ilyen állapotban volt Pest város határa a Rákóczi-szabadságharc előtt. 1704 elején jelentek meg a kurucok először Pest falai alatt és sarcolással fenyegették meg a várost. Károlyi Pest alatt elvonuló serege pedig felgyújtotta a rákosi malmot. Kttől kezdve a szabadságharc egész ideje alatt szinte egymást érték a kuruc portyázások. A város azonban labanc hűségen maradt. A háborús viszonyok megbénították az ipart és a kereskedelmet, s megakadályozták az állattenyésztést, a földművelést és a szőlőművelést.

51 A szabadságharc ideje alatt erősen csökkent a város lakosságának száma. A csepeli szőlők művelése közben 1705. május 20-án 400 budai és pesti polgár és szőlőmunkás vesztette életét.

52 1703-tól 1709-ig a fegyverfogható emberek száma a városban 1200-ról 200-ra esett, elfogás, lemészárlás vagy elköltözés következtében.

53 Főleg a magyarok száma fogyatkozott meg erősen. Az 1709. december 23-i összeírás szomorú képet fest az elpusztult városról. 168 lakott, 83 elhagyott és 68 összedűlt ház volt ekkor a városban,

54 s a polgárok sora erősen megritkult, s annak is, kit fegyver, betegség vagy éhség el nem ragadott, vagy máshová költözni nem kényszerített, alig maradt valamije ; „legtöbben oly szegények, hogy bár hűséggel kitartottak uralkodójuk mellett, koldulva kénytelenek megszerezni mindennapi kenyerüket".

55 A földeket, szőlőket nem tudták művelni, az ellenségtől való félelem miatt kaszálatlanok maradtak a rétek, a majorokat és a malmokat a kurucok felégették és elpusztították. „Pest a XVIII-ik század elején, ha ily kevéssé illett be városnak, falunak is igen szerencsétlen volt, — azaz : ha kereskedése és ipara majd semmi, mezei gazdasága s külső birtoka még rosszabbul állott" — írta az 1709-es összeírás alapján annak első ismertetője, Salamon Ferenc.

56 A kurucok által szorongatott, pusztuló város 1710-ben, midőn a kuruc csapatok ismét megjelentek a város falai alatt, oltalomlevelet kért és kapott Rákóczitól. Az oltalomlevél megengedte a pestieknek „magok határában mindenféle marháiknak szabados pascualtatását, szántóöld eiknek, réttyeiknek és szőllőhegyeiknek minden akadál nélkül való 143