Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

Ebből az időszakból csak egy olyan összeírás áll rendelkezésünkre, amelyből ennek a szerepnek megvizsgálását megkísérelhetjük. Ezt az összeírást a nádor rendeletére a budai tanács készítette 1696. október 8-án, tehát olyan időpontban, amikor a város mezőgazdasága még meglehetősen kezdetleges állapotban volt, és az összeírok szerint a város nagy része még romokban hevert. Ezért, ha az összeírás alapján a város szegénységének a képét kellene megrajzolni, sokkal több és biztosabb adatot kaphatnánk, mint amit az összeírás a mezőgazdaság és az iparkereskedelem viszonyának vizsgálatához ad. — 1696-ban a város lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt : Tisztviselők, nemesek. Iparosok Kereskedők Városi alkalmazottak Napszámosok Fuvarosok Hajósok Gazdálkodók , Bormérők Egyéb Összesen Háztulajdonos 29 89 17 4 7 12 13 15 10 23 219 Iyakó 4 29 2 3 58 5 1 1 2 15 120 Összesen 33 118 19 7 65 17 14 16 12 38 339 Ennek az összeírásnak az alapján állapította meg Gárdonyi Albert : „Minthogy a város területe mezőgazdasági művelésre nem volt alkalmas, az új telepesek csaknem kizárólag az iparosok és a kereskedők sorából kerültek ki."

45 Azonban, mint a fenti kimutatásból kiderül, 1696-ban a lakosságnak alig valamivel több mint 40%-a volt iparos vagy kereskedő. Ez így is elég csekély szám, de ha még utánanézünk annak, hogy miként lehetett ebből az iparból vagy kereskedelemből megélni, akkor a kép még vigasztalanabb lesz. Ugyanis 13 iparosnál (kőművesek, szabók, mészáros, takács, csizmadia, szűcs stb.) az összeírás megjegyzi, hogy nem gyakorolják iparukat, vagy csak alig-alig élnek meg belőle. S az összeírás szerint 26 iparosnak és 8 kereskedőnek szántóföldje is volt. S minden valószínűség szerint a szántóföldek és rétek kiosztása során az 1696 utáni években az iparosok és a kereskedők is jóval nagyobb számban jutottak ilyen területekhez. Ez az 1701. évi rétkiosztási listával bizonyítható is, amelyben már 50 körül jár a réttel bíró iparosok száma.

46 S ehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy az 1696-os Összeírás szerint 19 iparos (3 szabó, 2 csizmadia, 2 szűcs, 2 halász, 2 kádár és 1—1 ács, csiszár, kovács, kőműves, asztalos, szíj j ártó, bádogos, gombkötő) és 2 kereskedő foglalkozása mellett bor- és pálinkakereskedést is űzött, saját vagy vásárolt borokat és pálinkákat mérve ki. A csepeli szőlőtelepítések után, s a kőbányai szőlőművelés megkezdésével a XVIII. század első éveiben 141