Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

ték művelni a pesti rácok.

40 A szőlők száma évről évre növekedett, és 1701-ben, mikor a katonaság által okozott károkat összeírták, a kőbányai szőlőbirtokosok között a rácokon kívül már magyarok és németek is szerepeltek.

41 1701-ben a város tulajdonában is volt kőbányai szőlő, és volt városi vincellér is.

42 1701-ből van adatunk arra vonatkozólag, hogy a tanács meghatározta a szüret napját.

43 A kőbányai, vagy miként ekkor mondták, a kőbánya melletti szőlők

44 számát és nagyságát meghatározni nem tudjuk, mert az 1703. évi összeírásban, mely a budai és csepeli szőlőket megemlíti, nem találkozunk a kőbányai szőlőkkei. Ennek oka csak az lehet, hogy ezek a szőlők ekkor még a szokásos öt évi adómentesség miatt nem kerültek be az adóösszeírásba. A határ legnagyobb részét legelőnek használták. Az állattartás méreteiről azonban csak igen kevés adatunk van, de abból, hogy a városi tanács milyen fontosnak tartotta a legelőterület biztosítását a város számára — még árendálás útján is, arra következtethetünk, hogy az állattenyésztés a város polgárságának igen fontos jövedelmi forrása volt. Állatösszeírás csak két esztendőből maradt ránk, eszerint : 1701. év 1703. év Ökör Tehén Borjú 146 518 143 203 824 114 610 Ló 146 518 143 203 824 151 1245 Összesen 1834 2120 Ezek az összeírások azonban nem adnak teljes képet a pesti állattenyésztés méreteiről, mert az ökrök, tehenek és lovak száma csak a háznál tartott állatok számát mutatja, a ridegen tartott állatokról az összeírásban nem esik szó, pedig elképzelhetetlen, hogy ilyenek ne lettek volna a pesti határban. A birkák száma a többi magyarországi városhoz viszonyítva feltűnően sok. Pest város határának művelhető területeit az újonnan települő lakosság csak fokozatosan, sok nehézséggel megküzdve vehette birtokába. A birtokbavételt és annak ütemét azonban nem mindig a lakosság igénye szabta meg, hanem közrejátszottak olyan külső tényezők (birtokbizonytalanság, a tanács vagy a kamarai adminisztráció akadékoskodásai), amelyek legyőzése nem kis fáradságába vagy anyagi áldozatába került a lakosságnak. A város lakosságának erőfeszítései a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek biztosítására és birtokbavételére, arra figyelmeztetnek, hogy a város életében a mezőgazdaságnak jelentős, szerepe kellett hogy legyen. 140