Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

telekkönyv végezte.

29 Egy-egy parcella nagyságára vonatkozólag nincsenek adataink. A réteket éppen úgy, mint a szántóföldeket a háztulajdonosoknak osztották ki.

30 A szántóföldek elhelyezkedésére vonatkozólag sincsenek adataink. A szántóföldeknek az 1710-es évekbeli elhelyezkedéséből, visszafelé következtetve feltételezhető, hogy közvetlenül a város közelében, a későbbi külvárosi területen már ekkor is lehettek szántóföldek. S mivel már 1696-ban 871 pozsonyi mérővel elvetett szántóföldet írtak össze a pesti határban, valószínű, hogy a város közvetlen környékén kívül másutt is (talán a Törökstrázsán) lehettek a pestieknek szántóföldjeik. Az 1701-ben említett „Feldbau Ordnung" szerint hármas vetésforgó volt. A föld egyharmadát téli, egyharmadát nyári gabonával vetették be, a többit parlagon hagyták (gedüngt und Prag ligen).

31 A földekbe búzát, rozsot (főként ezt a kettőt), árpát, zabot és kölest vetettek.

32 A termésre vonatkozólag csak az 1696-os összeírásból következtethetünk. 871 köböl elvetett mag ekkor 3166 köböl termést adott.

33 Ezek szerint több mint háromszoros volt a termés, de ha leszámítjuk a katonaság pusztításait, amelyekre 24 esetben figyelmeztet az összeírás, akkor átlagban négyszeres termésről beszélhetünk.

34 Termelési adataink vannak még 1701-ből és 1703-ból is, de ekkor az összeírások nem közlik az elvetett mag mennyiségét, csak a termést.

35 1701. év 1703. év pozson yi mérő Búza és rozs Zab 974 127 15 900 214 138 10 1116 1262 A majorok minden valószínűség szerint a mai Teréz- és Józsefváros területén, azokon a helyeken lehettek, ahol könnyen elérhető vizet találtak, tehát a Rákos-árok mellett

36 és az Illés kútja környékén. 1696-ban már három felépített major volt, s ötöt építeni kezdtek. 1703~ban tíz majort írtak össze, s ezeken kívül volt még a városi major is.

37 Kerteket a polgárok először bent a városban foglaltak maguknak : pro culina. 1696-ban ezek a kertek (115 darab) mind bent a városban, a házak mellett találhatók. Ha ennyi kert, legyenek azok bármily kicsinyek is, elfért a falakon belül, a város igen gyér beépítésű lehetett. A XVIII. század első éveiben azonban a gyarapodó lakosság szükségleteire a városon kívül, a szántóföldek között is osztott ki kerteket a császári telekkönyv, minden valószínűség szerint a városhoz legközelebb eső részeken.

38 Szőlők az 1696-os összeírás szerint még nem voltak a pesti határban. A városi tanács által kiosztott kőbányai puszta-szőlőket

39 1698-ban kezd139