Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

.ság telepedett a tábor maradványaiba.

27 A római Ulcisia castra (a mai Szentendre) későrómai sírjai az V. század elejéig terjedtek, a tábor későrómai tornyának belsejében sártapasztásos kunyhó faldarabjai utalnak hizonyos szegényes életre a tábor elhagyása után, majd avarkori lelet is került elő.

28 Mindezekben az esetekben szó lehet települési folytonosságról, de eddig nem sikerült kimutatni városias telep fennmaradását. Pleidell felfogásával szemben régészetileg megállapítható, hogy Székesfehérvár esetében antik előzmény nem tehető fel. Fejér megye nagyszámú temetőiben kimutathatók ugyan az avarok mellett a rómaikori lakosság leszármazottai, germán, valamint szláv elemek is, de Székesfehérvár esetében a szlávoknak volt jelentős szerepük.

29 Ezt már a város neve (illetőleg a magyar név szláv változata) is mutatja, amely 1192-ből eredő egyházi forrásbar (Census Romanae Sedis in Hungária) még mint castrum Belegrade (Bellegrave)

30 szerepel. A honfoglalás előtti ;szláv földvár létét a várost körülvevő régi temetők tömeges szláv leletei igazolják. Pécsen kívül különösen a Balaton környékén beszélhetünk bizonyos fokú települési folytonosságról. A fenékpusztai római castrum, ill. annak környéke a régészeti adatok (házak, sírok, fém- és kerámialeletek) szerint egymást váltó és részben összeolvadó népelemek megszakítás nélküli lakóhelye volt az V—

IX. században. A fenékpusztai kézművesek készítményei a későrómai bronzművesség formáiból vezethetők le. A fenékpusztai és a keszthelyi Dobogómagaslaton kiásott fibulák az avar múiparba vezetnek át, megállapítható ugyanakkor a fémművesség ábrázolásbeli eldurvulása a nemzedékek során. Az avar foglalás sem szüntette meg a fenékpusztai telepet; sírleletek, valamint építészeti emlékek folyamatos településre utalnak : a VII. században, az avarkorban építették át az ottani bazilikát.

31 A Keszthely környéki kultúra avar— szláv világa később Zalavárott (Mosaburg) folytatódott, amit a leletek kapcsolatai bizonyítanak. További régészeti feladat a kultúra központjának ezt az áthelyezkedését feltárni és megmagyarázni. Fontos kérdés itt a mocsarasodás, amely a római kori szabályozások félbeszakadásának volt következménye. Zalavár területileg közel fekszik Fenékpusztához, a IX. századi sírleletek is a két hely kapcsolatait mutatják. A zalavári szláv föld- és faerőd jellegzetes mocsárvár, neve latin forrásban is urbs Paludarum. Az itt lelt kis papucsos ekevas, sertés- és marhacsontok a megtelepült társadalom viszonylag magas termelőerőire vallanak. Ez a magyar honfoglalást megérő korai feudális központ minden jel szerint a Keszthely környéki kultúra utolsó gócpontja volt.

32 A római épületek e vidéken való tartós felhasználására utalnak Pais Dezső megállapításai szerint a Kesztölc és Keszthely dunántúli helynevek is, amelyek a latin castellum szláv közvetítésre valló átvételei.

33 Az avar—római, avar—bizánci művészeti, műipari kapcsolatok ugyancsak fontos elemét alkotják a magyar régészeti, művészettörténeti kutatásoknak, Pulszky Ferenctől László Gyuláig,

34 s ez a kutatás 13