Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

rán a régi lakosság visszahúzódott a Mala Mitrovica nevű szigetre, amely a Száva vonalától északra lakó nomádokkal szemben némi védelmet jelentett. Végül is azonban a bizánci lakosság a várost kiürítette, s a települési kontinuitást a város nevével együtt a környékre költözött szlávok tartották fenn.

22 Mialatt az avar támadások hozzájárultak Sirmium összezsugorodásához, az avar—bizánci háborúk hozzájárultak a Dunántúl délkeleti szegletében

23 a települések — bár megváltozott népességű — továbbéléséhez. B kivételes körülmények okozzák, hogy az e területen nagy népsűrűségben élő avarok egyes települései római telepek helyén jelentkeznek. Avar temetők gyakran két-három kilométer távolságra fekszenek egymástól. Bllend községben egy km

2 területen római telep épületmaradványai, két avarkori és két Árpád-kori temető feküdtek. Itt Árpádkori sírban átlyukasztott római pénzeket találtak gyöngysorban, s a koponyán avar haj dísz feküdt. Gyód avarkori temetőjében egy férfisírban római bronzpénzt leltek. A Dél-Dunántúl legfontosabb helye és útgócpontja a későrómai időktől kezdve Sopianae volt, a mai Pécs. Nevezetesek későrómai keresztény temető-területének maradványai, melyek feltehetően 380 után freskóval gazdagodtak. A Maros torkolatától kiinduló dunántúli utat a. hunok is használatba vehették. A környék későbbi betelepültségét mutatják a pécsüszögi hun aranylelet, longobárd ékszerek a köztemetőből,, valamint az avarkori leletek (Gyárváros, köztemető, szőlőhegy) sora. A pécs-gyárvárosi keresztény temetőből VII. századi keresztény triumfális képpel díszített női mellboglár került elő. Feltételezhetjük a szlávok itteni szerepét is. Forrásadat szerint a IX. század derekán Quinque Basilicae-ben templomot szenteltek fel. Bgyes művészettörténészek feltételezték, hogy ez a frank—szláv-kori bazilika a mai székesegyház nyugati részének alapját alkotta. Régészetileg a feltevéseknek csak az a része igazolódott, hogy bizonyos ókeresztény kultuszhely utolsó freskórétege a korai Árpád-korig elnyúló használatról tanúskodik. Továbbáa IX. század derekáról építészeti töredék is maradt fenn bizonyítékul. Pécsett ill. környékén tehát különböző népek tartottak fenn bizonyos települést, de ha építkeztek is a római uralom bukása után, az új városmaggá — mint olykor Nyugaton is •— az antik falakon kívüli későrómai. keresztény temető épületei váltak.

24 Szekszárdon bizonyos települési folytonosságra utalnak : egy későrómai ókeresztény kősírláda, hun sírlelet, Szekszárd melletti (Cinkavölgy, Csatár, Gyűszűkút) avarkori temetők, majd egy VII—

VIII. század folyamán átalakított ókeresztény sírkápolna, melyet a XI. században templommá bővítettek ki.

25 Az ókori Intercisa (a mai Sztálinváros) római katonai táborában jellegzetes hun áldozati üst, itteni veret-műhelyben hun ötvösízlés érvényesülése, majd avar temető, s római ház törmelékében lelt avarkori nyílhegy mutatja, hogy a terület a népvándorlás során nem volt lakatlan.

26 A római Campona (a mai Nagytétény) táborába hunok telepedtek, szláv kerámiát is találtak, majd a honfoglaló magyar12