Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

tudta nélkül pert indított a pestiek ellen a budai szőlőik után fizetendő porció miatt, s ezzel a várost sok felesleges kiadással terhelte meg. Jogtudományi doktorságára hivatkozva a tanácsban is korlátlan érvényt szerzett akaratának. Kapzsiságára jellemző, hogy mint jegyző (szindikus) a legkisebb ügyekért is irodai taksát kért.

200 Ő volt egyébként Baiz János Keresztély polgármesterrel együtt a sörházi visszaélések egyik főszereplője, ugyanis ők ketten voltak a városi sörház igazgatói. A királyi biztosok meg is jegyezték 1723-ban, hogy mindketten szegényen jöttek Budára, azóta pedig meggazdagodtak.

201 Vánossy ezenkívül merész ember is volt. 1718-ban pl. kijelentette, hogy a császár nem parancsol Budán, császári rendelet ide, császári rendelet oda, a városi tanács úgy cselekszik, ahogy azt jónak véli.

202 A polgárság vezetői igen rossz véleménnyel voltak róla, Matthy szószóló pl. 1723-ban kijelentette, hogy minél nagyobb gazember, annál nagyobb a szerencséje.

203 A városi tanács, Vánossyval az élén, mindent megtett azért, hogy a magisztrátust elmarasztaló kamarai határozatokat megváltoztassa. Az agyafúrt Vánossyt 1723 végén már Bécsben találjuk. A kamara írja a kancelláriának, hogy Vánossy és Mayerberg Ferenc tanácsnok, nem elégedvén meg a királyi biztosok működésével, a városi communitas tudta nélkül Bécsbe, a kancelláriához mentek ahelyett, hogy a királyi biztosok üdvös intézkedéseit végrehajtanák, amivel a rend és nyugalom helyreállhatna végre Budán. A magyar kamara kéri a kancelláriát, hogy Vánossyékat ne fogadja, hanem börtönbüntetés terhe mellett küldje őket vissza, nehogy a szegény város bécsi tartózkodásuk és manipulációik miatt újabb költségekbe keveredjen.

204 A küldöttség 1724 júliusában és szeptemberében is Bécsben van, a császári kamarával is tárgyalnak, most a magyar kancellária ír át a császári kamarának Vánossy hazaküldése ügyében. Közben Budán nagy volt a felháborodás, szeptemberben a visszatérő Vánossy megvédésére katonaságot rendel ki a kancellária.

205 Vánossy valóban rendkívüli ügyességéről és agyafúrtságáról tett tanúságot, mert a vizsgálatokat véglegesen lezáró 1727. május 5-i kancelláriai rendelet, valószínűleg az ő közreműködése folytán, megváltoztatta az 1723. évi királyi biztosi intézkedéseket. E rendelet szerint a városi tanács a Buda visszafoglalása óta folytatott gyakorlat szerint gazdálkodott, amit sohasem kifogásoltak, s a város jövedelmeit kimutathatólag magáncélokra nem használta fel. A tanács gazdálkodása tehát a városnak kárt nem okozott, ezért a tanács tagjai kártérítésre nem kötelezhetők. A számadóknak meg kell adni a végleges felmentést, s a tanácstagok vagyona a zár alól feloldandó. A város adósságai — a rendelet szerint —- nem a tanács helytelen gazdálkodásából keletkeztek. A kölcsönöket az országgyűlési taksára, a Kurtz-féle ingatlanok, a darmstadti hercegi sörfőző megvételére kellett felvenni. Vánossyt ellenfelei igaztalanul vádolták, ezért bocsánatot kell tőle kérniök. A tanács ellen támadó polgárok ügyében pedig Pest, Esztergom, Székesfehérvár 2— 2 tanácsnokából álló városközi bíróság hozzon ítéletet.

206 8 Tanulmányok Budapest múltjából 113