Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

9865 Ft 33,5 kr 3427 >! 15 163 ;) 23 301 ? J 58,5 " 868 ; > 49 4 J! >> 1009 5 J 35 6134 ) ! 15 7658 »J 48 26004 > > 59 3049 19^9 J ! 39 A vizsgáló királyi biztosok tehát az 1717—21. évi számadásokban tekintélyes összegű, a várost megkárosító, nem indokolt kiadásokat találtak. Mivel a kiadásokért a tanács volt felelős, kimondották, hogy a tanács köteles ezeket megtéríteni. A nem indokolt kiadások a legfontosabb számadási ágazatokban pl. a következők voltak : 197 A főkamarási számadásoknál Az alkamarási " A telekkönyvi " A kórházi " Az adóhivatali " A szegényházi " A tanácsnokok által jogtalanul élvezett adómentesség A Freydenberg-féle per költségei A Kurtz-féle ingatlanok megvétele miatti per A sörházi visszaélések A söradóval elkövetett visszaélések A sörházi számadásoknál mutatkozó hiány A vizsgáló bizottság végeredményben az öt év számadásaiból 59 762 Ft hiányt állapított meg. (A fenti kimutatás végösszege ennél valamivel kevesebb.) Valószínű, hogy hasonló eljárással az 1717 előtti számadásokban is kisebb-nagyobb hiányokat lehetett volna találni. A várost megkárosító kiadásokért a felelősséget egyelőre pontosan megállapítani nem tudták. Addig, amíg ez megtörténik, a tanács tagjainak vagyonát zár alá helyezték. A kamara e súlyosan terhelő tények ellenére sem kívánta a városi tanács elmozdítását, csupán azt, hogy szigorú rendszabályokkal az igazgatás és gazdálkodás rendes és becsületes vitelére szoríttassék.

198 A tanács és a polgárság közötti harcban tehát a polgárság az 1722—23. évi vizsgálatok alkalmával fényes győzelmet aratott, bár a tanács számára egyelőre csak kilátásba helyezett büntetés nem mondható túlságosan súlyosnak. A királyi biztosok intézkedései elsősorban Vánossy Ferenc főbíró ellen irányultak, aki a polgárság és a királyi biztosok véleménye szerint egyaránt a visszaélések fő okozója volt. Valóban a budai közállapotok romlása 1711 után időben is Vánossy működésével kapcsolódik össze. Vánossyt, mint jogi szakembert (Juris utriusque licentiates), 1711. július 1-én alkalmazta a tanács szindikusnak.

199 Már az 1717. évi királyi biztosi vizsgálat alkalmával sok volt a panasz ellene. Összeférhetetlen, fennhéjázó, zsarnokoskodó, haszonleső természetével nemcsak a polgárság soraiban, hanem magában a tanácsban is súlyos viszályokat okozott. Budán idegen (német) jogszokásokat és rendszabályokat vezetett be, mint jogász magánügyeket is vállalt. A polgárság 112