Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

való jogviszonyának külső formájában jutott kifejezésre. Havonként utalványozott, meghatározott összegű előleget biztosított számára a városi tanács, majd pedig 1788-tól mint a város kebelbéli mérnöke szerepel, bár a mérnöki állás gyakorlati megszervezése még ekkor nem történt meg.

59 A budai tanács erre 1792-ben látta elérkezettnek az időt. A kamarához intézett felterjesztésében kérte, hogy adassék meg számára a városi pénztár terhére rendes évi fizetéssel alkalmazott saját mérnök (peculiaris geometra) felfogadásának lehetősége.

60 Indokolásul felhozta a tanács, hogy a felmérési kérdések tisztázását, egyszer s mindenkorra és közmegelégedésre való elintézését az időleges, alkalomszerű megbízások helyett csupán rendszeres mérnöki állás megszervezése útján lehet remélni. Anyagi szempontból évi 150 Ft illetményt irányzott elő a tanács a mérnök számára, úgy azonban, hogy ezt az összeget a már alkalmazott kerülők fizetéséből takarítja meg. A kamara 1793. március 13-án kelt rendelkezésével járult hozzá a tanács kérésének teljesítéséhez, és elrendelte Buda város állandó mérnöki állásának megszervezését.

61 Az új állásra azonban nem Kaysert, hanem az Institutumot 1789-ben elvégzett Hainits (Hanisch) Frigyes mérnököt nevezték ki, minden valószínűség szerint 1794-ben.

62 Az újonnan megszervezett mérnöki állást illetően részletes működési szabályzatot is kidolgoztak. Az utasítás első pontja kimondta, hogy a városi mérnök a tanács tagjainak, különösen pedig a telekkönyvi biztosoknak van alárendelve. Elsőrendű kötelessége a felmérési munkálatok végrehajtása, az ezzel kapcsolatos térképek elkészítése. A felmérési munkálatokról, ill. az ezzel kapcsolatos megbízásokról különféle jegyzőkönyveket kell vezetnie, melyekbe egyrészt a tanács, ill. a telekkönyvi biztosok utasítására végzett munkálatokat köteles feljegyezni, másrészt számot kell adnia a Kayser által elvégzett munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységéről. Előírja még a szabályzat, hogy a városi mérnöknek alaposan ismernie kell a város egész területét és összes műszaki létesítményeit, és szükség esetén az ezekkel kapcsolatos szakmai véleményt a tanács részére meg kell adnia. Kötelessége ezenkívül természetesen az is, hogy az árvízveszedelemmel kapcsolatban teljes tudományos felkészültséggel álljon a város rendelkezésére. Magánmunkálatokat csak a tanács engedélyével végezhet, viszont az ingatlanvégrehajtásoknál hivatalból jelen kell lennie,. 30 kr napidíj ellenében.

63 Pest városában az állandó mérnöki állás megszervezésének közvetlen oka — Budához hasonlóan — egy, a város közönsége érdeklődésének homlokterében álló kérdés volt : a városszabályozás és -rendezés kérdése, mely a pesti városterület egyre nagyobb kiterjedése és rohamos fejlődése következtében vált időszerűvé. A felszabadítás után a kamara a város újjáépítése alkalmával minden tervszerűség nélkül, szabad folyást engedett az építkezésnek. Ez maga után vonta a szűk és zsúfolt utcahálózat megrögzítését, melynek következtében a régi városkeret alkalmatlannak bizonyult az új fejlődés szempontjából. Ezt a régi mulasztást a XVIII. század nyolcvanas éveitől kezdve a városi tanács különböző 89