Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

városrendezési részlettervekkel igyekezett pótolni, míg végül is szükségessé vált a kérdés intézményes rendezése oly módon, hogy a tanács városszépészeti biztos (Verschönerungs Commissaire) kijelölését rendelte el. Az első ilyen biztos Hülff Bálint, a város egykori polgármestere és tanácsnoka volt. E biztosi állásból alakult ki a XIX. század folyamán a város további építészeti és rendezési fejlődése szempontjából jelentős ún. szépészeti bizottmány.

64 A szépészeti biztos 1798 elején kapott megbízást a tanácstól arra, hogy a város utcáinak, tereinek állapotát vizsgálja felül. Hülff a felülvizsgálati munkálatot kiterjesztette az úthálózaton kívül a csatornahálózatra is és egy minderre vonatkozó nagyszabású rendezési tervet terjesztett a tanács elé. Javaslatára Hild János kapta meg a műszaki kivitelezésre a megbízást. Hüd általános városrendezési tervezetét a tanács és a kamara is elfogadta. A Hild-féle tervezet végrehajtását azonban megakadályozta az újonnan alakított gazdasági bizottság két tagjának, a már említett Hacker Józsefnek és Jung Józsefnek elvi jellegű •ellenvetése. A két szakértő kifogást emelt az ellen, hogy egy ilyen nagyméretű, a városrendezés Összes kérdéseit érintő vállalkozást megbízatás formájában intézzenek el. Állandó városi mérnöki állás megszervezését javasolták, hogy az összes felmerülő ügyek szakmai szempontból megbízható intézése biztosítható legyen.

65 A tanács azonban nem volt hajlandó eltérni a hagyományos gyakorlattól, mire a választó polgárság — magáévá téve a gazdasági bizottság véleményét — a kamarától kérte az állandó mérnöki állás megszervezését.

66 Hosszas iratváltás után — annak ellenére, hogy a tanács sok ideig mereven kitartott eredeti álláspontja mellett, s csupán felsőbb utasításra készíttette el a vonatkozó mérnöki utasítást — a kamara 1800 augusztusában elrendelte a városi mérnöki állás megszervezését.

67 A mérnöki utasítás szerint a városi mérnöknek részt kell vennie a gazdasági bizottság ülésein, felügyelnie kell az utak, utcák, csatornák és töltések állapotára, ezek karbantartására vonatkozóan javaslatokat kell tennie s általában kézben kell tartania az összes folyamatban levő műszaki munkálatok irányítását. Fizetését évi 300 Ft-ban állapították meg. A város első mérnökévé a pesti születésű, akkor Temes megyei mérnököt, Dégen Jakabot nevezték ki, aki az Institutumban (Kayser és Hainits kortársaként) végezte tanulmányait. Dégen 1801. március 31-én tette le a hivatali esküt.

68 * A társadalmi-gazdasági fejlődés, a városgazdálkodás igényei nyomán a XIX. század elejére a két fővárosban kialakultak az állandó műszaki szervezet alapjai. A fejlődés eredményeként ettől kezdve mindazon munkálatok, melyeket korábban a haditanács vagy a kamara mérnökei, esetenként vagy ideiglenesen alkalmazott építőmester-szakértők, esetleg időlegesen felfogadott mérnökök végeztek — s melyek nagymértékben járultak hozzá a két város gyorsütemű fejlődéséhez — 90