Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten
ról van tudomásunk, melyek főleg egyes évek szokatlanul pusztító árvizei nyomán a régi és megrongált töltések megjavítására, megerősítésére, esetleg újak készítésére vonatkoztak. 17 Más szempontból a Dunának mint belső vízi útnak fontosságára utalnak azok a felsőbb helyről, főleg a helytartótanácstól származó rendeletek, melyek előírják minden helység számára, hogy a területét érintő Duna-hidak és a vontatóutak rendbentartásáról gondoskodjék. 18 Medertisztításról vagy hasonló, a hajózást érintő egyéb nagyobb szabású intézkedés rendszeres és következetes kivitelezéséről ebben az időszakban még nem hallunk, ezek számára tehát állandó jellegű műszaki szervezet létesítése sem vált szükségessé. A század végén a két központi közigazgatási szervnél, a kamaránál és a helytartótanácsnál alakulnak ki a vízépítéssel foglalkozó, eddig csak alkalomszerű szervezetek végleges keretei. 19 A kamara és a helytartótanács közös igazgatása alatt 1777-ben megalakított hajózási igazgatóság egyik úgynevezett kerületi mérnökének a budai, ill. pesti Dunaszakasszal kapcsolatos mérnöki tennivalók végrehajtása volt a feladata (districtus Pestiensis dirigens hydraula). Ebben a minőségben Ballá Antal, kora egyik legjelentősebb magyar mérnöke és térképírója, Pest megye kinevezett hites mérnöke tett eleget annak az általános helytartótanácsi körrendeletnek, mely a magyarországi folyók vízépítési munkálataira vonatkozóan adott részletes utasítást. 20 Ballát egyébként ezután e minőségében Pest városa is többször igénybe veszi. Az 1781—85. évekből pl. a pesti Duna-szakasz új árvízvédelmi töltéseivel kapcsolatos számos mérnöki terv és költségvetés maradt fenn, Ballá és vele együtt dolgozó Pichler Ferdinánd mérnökök kezéből. 21 1794-ben ugyancsak Ballá szakértőként szerepel abban a szintén árvízvédelemmel kapcsolatos kérdésben, mely a Duna-meder hajóhíd-alatti szakaszának bizonyos mértékű szűkítése alkalmával vetődött fel. Ez ügyben adott szakértői véleménye szerint a meder összeszorítása nem fokozza az árvízveszedelmet, mert »... a Duna partnak meg másolása, amely mostanában a városnak sok költségében telljett, a híd szépségére és a víznek kiáradására ellen csináltatott«. 22 1800-ban pedig új töltés építését rendelte el az uralkodó — nyilván az 1799-i különösen romboló árvíz következtében — a Teréz- és Józsefváros védelmére, »az itteni építési igazgatóság által jóváhagyott terv alapján, a város költségén . . .«. 23 A fenti példákból világosan kitűnik, hogy a század vége felé a két főváros, de elsősorban Pest egyik legjelentősebb műszaki problémája volt az egyre terjeszkedő városi területnek a Duna árvizei ellen való védelme. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két város a századfordulóra kénytelen volt saját műszaki szervezetét intézményesen kiépíteni. A kerületi mérnöki intézmény létesítése előtt, illetve később e mellett a mai Nagy-Budapest területével kapcsolatos vízépítészetiműszaki munkálatok ellátása a megyei hatóságok feladata volt. A Pest megyei közgyűlési jegyzőkönyvek már a század húszas éveitől kezdve eleinte ritkábban, később mind sűrűbben tesznek említést a megyei 82
