Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten
töltések és hidak karbantartási és javítási munkálatairól. 24 Ballá Antalt pl. még megyei mérnöki kinevezése előtt számos esetben vette igénybe — mint ez ebben a korban általános szokás volt — a megyei hatóság bizonyos vízépítészeti feladatok megoldásával kapcsolatban. 25 Ilyen jellegű működésének eredményét őrzi a Duna Buda és Érd közötti hajózási szakaszának térképe. Később, mint megyei mérnök elkészítette Pest megye térképét, mely egyben a Duna-meder rendbehozatalára,, kitisztítására vonatkozóan is tartalmaz a mai Nagy-Budapest területére is vonatkozó jelentős adatokat. 26 A műszaki szempontok jelentőségének megyei vonalon való emelkedésére mutat az, hogy a nyolcvanas években már a Pest megyei »viarum et aggerum director« tesz jelentést a Pest környékén elvégzett műszaki munkálatokról. E jelentéshez csatolt egyik költségvetésben, mely a tervezett hidak elkészítésére vonatkozik, a századvégi híres pesti építőmester, Jung József szerepel mint tervező. 27 Hidak építésével a század folyamán általánosságban mesteremberek, kőművesek és építőmesterek foglalkoztak. A két várost összekötő Duna-híd szerkesztése sem kivétel ebben a tekintetben. Az ostrom alatt szétrombolt Duna-hídnak a katonai jellegű hídszerkezetnél állandóbb jellegű pótlására már a század elején nyújtanak be mesteremberek különböző tervezeteket. 28 A repülőhíd létesítése azonban csak 1736-ban történt meg, bár a budai szőlőbirtokkal rendelkező pesti polgároknak egy ilyen híd létesítéséhez már régóta fontos gazdasági érdekei fűződtek. 29 A század második felében az egyre jobban fejlődő kereskedelmi élet szükségessé tette egy állandó hajóhíd megépítését, mely 1767-ben készült el. A két város a hidat versenytárgyalás után adta bérbe annak a négy bérlőnek, akik a híd elkészítését vállalták. 30 Bár a híd a maga korában nagyszabású, szerkezetét tekintve külföldi viszonylatban is jelentős alkotás volt, létrehozatalát szakképzett mesteremberek magánvállalkozásának köszönhette. A fejlődés azonban nem állt meg és még a XVIII. század folyamán felmerült az állandó kőhíd szüksége. Ezen a téren is kezdeményező szerepet játszott Ballá Antal, aki 1784-ben megjelent értekezésében egy boltozatosán épített kőhíd felállításának lehetőségét alapos műszaki számításokkal bizonyította be. 31 Az állandó híd megteremtése azonban már nem e század feladatai közé tartozott : megvalósítása a század végére kialakult városi műszaki szervezeteknek vált egyik fontos problémájává. Az eddig említett pest-budai műszaki munkálatok lényegesen nem járultak hozzá a városi műszaki szervezet kialakulásához. Csupán mellékes szerepet játszottak két alapvetően fontos, a város gazdaságitársadalmi fejlődése szempontjából döntő kérdés : a felmérések, valamint a városrendezés műszaki kérdései mellett, mely utóbbiaknak a műszaki szervezet kialakulásában elhatározó szerepük volt. 32 A felmérési munkálatok fontosságát mindenekelőtt pénzügyi szempontok indokolták. Az ingatlan után való adózás egyik alapja a telek mérete volt, tehát a telkek pontos adatainak megállapítása egyformán érdeke volt az adózóknak és a kincstárnak, illetve a városi tanácsnak. 6* 83
