Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

az időponttól kezdve egyenes vonalban haladt a két város újjáépítése, aminek természetes következményeként innen számíthatjuk a városi műszaki szervezet kialakulásának kezdetét is. A két város újra pezsdülő élete a legkülönbözőbb műszaki jellegű munkálatokat tette szükségessé. A köz- és magánépítkezéseken túlmenően elsősorban a földméréshez alkalmaztak műszaki képzettségű szakembereket, azonban ezek mellett jelentőségben a víz- és útépítési munkálatok sem maradtak el. A városi köz- és magánépítkezéseket elsősorban a két város régi, nem sokkal a felszabadulás után kelt szabadalomlevéllel rendelkező építőiparos-céhei tartották kezükben. A felszabadulás után nehézkesen induló építkezési tevékenységet a beköszöntő békés korszakban elsősorban a növekvő polgári jólét, a tőke felhalmozódása élénkítette meg, részben pedig az, hogy a két főváros fokozatosan az ország közigazgatási székhelyévé vált, s így falai közt egyre nagyobb számmal tűntek fel a nem polgári, a magasabb államigazgatáshoz tartozó rétegek tagjai, mind ingatlantulajdonosok. Buda zárt erődjellege következtében csak lassan haladt ezen az úton, azonban a kedvezőbb, szabadabb földrajzi fekvésű Pest az összes előfeltételekkel rendelkezett az ez irányú fejlődéshez. A város egyre élénkebbé váló kereskedelmi élete, az országos hírű pesti vásárok nagy forgalma mind előmozdították ezt a folyamatot, meggyorsították a város lendületes fejlődését. Polgári tőkeerő, a közigazgatási és igazságszolgáltatási, valamint a kereskedelmi centrum kialakulása alapjában változtatta meg Pest város képét. Díszes magánpaloták, középületek, művészi értékű templomok épültek fel a török kiűzésekor teljesen jelentéktelen városban, mely így az 1723. évi tűzvész során nagy károkat szenvedő Budának komoly versenytársa lett, s azt a század végére — a városias jelleget tekintve — messze maga mögött hagyta.

11 A pesti Invalidus-palota, a pálos templom, a már lebontott Grassalkovich-palota, az Egyetem utcai Károlyi-palota, a Péterffy-ház, a görögkeleti-szerb templom, Budán a királyi palota, a Szt. Annatemplom, a tabáni Szt. Katalin-templom, a vízivárosi Flórián templom, a vári Hatvani-palota a század lendületes építkezéseinek legbeszédesebb példái, — túlnyomórészt pesti és budai céhbeli építőmesterek és kőművesek munkái. Hámon Kristóf, Nepauer Mátyás, Jäger János Henrik Budán működtek ; Pesten a század közepén Mayerhoffer János mellett Pfister András, Peitmüller József a legnevesebb építőmesterek, majd a század vége felé Jung József. A céhekben tömörült magánépítészeken kívül élénk részt vettek az építkezésekben a kamara építészei is : Martinelli, Prati, Hildebrandt és Hölbling valamennyien részesek a pest-budai új városkép építészeti kialakításában.

12 Magán- és kamarai építészek egyaránt voltak tervező és kivitelező mesterek. Sőt : tervező funkciójuk talán még nagyobb jelentőségű a kivitelező, végrehajtó funkciónál. Ezen a területen nyilvánulhatott meg ugyanis a legerősebben kezdeményező készségük, mely számos új feladat megoldását eredményezte, s melyet a két város igazgatási szervei 80