Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

ellenőrt kapott még személyzetül. A Jungmayr számára kiadott szabályzat is szinte kizárólag csak az erődépítkezésekkel kapcsolatos kérdésekről szól, s arra mutat, hogy ez a polgári közigazgatási keretben működő hivatal is — legalábbis működése első éveiben — elsősorban katonai célt szolgált.

5 A polgári építkezések általában lassan indultak meg. A kamarai alkalmazottakon, a magasrangú katonatiszteken kívül nagyobb arányú építkezéshez a csekély számú polgári lakosság nem kezdett, jóllehet a kamarai inspektorátus kedvezményes házhely juttatás és hosszúlejáratú adómentesség útján igyekezett állandó megtelepedésre bírni a német nyelvterület legkülönbözőbb részeiről, de elsősorban Ausztriából érkező új telepeseket.

6 A polgári közigazgatással kapcsolatos műszaki munkálatok így elsősorban nem is annyira az építkezésekkel, mint inkább a határ- és telekfelmérésekkel kapcsolatban indultak meg.

7 Kincstári érdekből a kamara már 1688-ban elrendelte a pesti és budai határ felmérését, ez a munkálat azonban nem ment végbe. így közel egy évtizedig a polgári lakosság és a katonaság önkényesen, rendszer nélkül vette birtokba a gazdátlan szántókat és a budai oldal aranyat érő, dúsjövedelmű szőlőhegyeit.

8 1694-ben kamarai szempontok tették elsősorban szükségessé a felmérési munkálatok megindítását. 1694-ben az új adminisztrátor, Kurz János Ignác elrendelte a budai szőlőhegyek felmérését a császári építőhivatal ellenőre és egy császári építőmester közreműködésével. E munkálatokat 1695-ben a városi telkek felmérése követte Budán (a Várban és a Vízivárosban) és Pesten ; ezen előkészületek után sor kerülhetett 1695-ben a kamarai adminisztráció telekkönyvi hivatalának felállítására. Az adóbehajtáson túlmenően mérnöki jellegű teendői közé tartoztak e hivatalnak elsősorban az ingatlanok felmérése, adásvétellel kapcsolatos megosztási ügyei, valamint ingatlanvégrehajtások esetén a szakmai felbecsülés. E munkálatokat a hivatal kebelében működő, vagy alkalomszerűen felfogadott magasabb műszaki képesítéssel általában nem rendelkező hivatalnokok végezték.

9 A felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc végéig eltelt negyedszázad nem hagyott maga után maradandó nyomot a pest-budai műszaki szervezet életében. Egy-két kisebb, méreteiben jelentéktelen polgári hatósági műszaki vállalkozás kivételével — mint pl. az első budai városháza 1688-ban Ceresola által történt felépítése, az ideiglenes hajóhíd létesítése, valamint kezdetleges útépítési munkálatok — nem lendült fel a vállalkozási kedv, nem keletkezett megfelelő tőke, a lakosság bizonytalanságban élt, részben a töröktől való állandó félelem, részben a háborús események s az azzal járó sorozatos pusztító pestisjárványok következtében.

10 A két város békés fejlődésének kezdőpontja 1711, amikor hosszas háborúmentes periódus vette kezdetét, s amikor az 1703-ban formálisan elismert szabad királyi városi jog mindkét város számára valósággá vált, s valósággá vált mindaz az anyagi előny is, melyet e jog jelentett. Ettől 79