Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

A mindenkori városparancsnokok, a német és olasz származású mérnökkari tisztek irányítása alatt nagy apparátussal meginduló építkezések sorozata a maga korában kétségtelenül komoly műszaki vállalkozás volt — különös tekintettel a pusztulás mérvére — részletes tanulmányozása és ismertetése azonban kívül esik értekezésünk keretein. Az olaszok és franciák közül Venerio Ceresola, De la Vigne, Anguissola, Rocco és Francesco Spazz, Bernardo Loragho, Fortunato Prati és Matthey, a németek közül Rosenfeld, Seiter, Hölbling nevét kell megemlítenünk, mint akiknek pár évvel később a pest-budai későbbi polgári építkezések és egyéb műszaki munkálatok során is komoly irányító szerep jutott.

1 Az említett műszaki szakemberek munkálataikat valamennyien az erődítési munkálatoknál kezdték meg ; a haditanács megfelelő utasításai ui. előírták, hogy az erődítéseknél minden egyes szakaszon szakképzett mérnök irányítsa a munkát.

2 A munkálatokhoz szükséges szakmunkásokat (kőműveseket, ácsokat stb.) elsősorban Ausztriából toborozták, míg a kézi munkaerőt a magyar vidék, Kecskemét és Kőrös jobbágysága szolgáltatta, melynek robotmunkáját a haditanács a budai erődítési munkálatokra tartalékoltatta.

3 A szinte kizárólag taktikai és stratégiai szempontok által irányított katonai szervek mellett a polgári igazgatás érdekeit az udvari kamara képviselte, melynek szintén fontos érdekei fűződtek a budai vár katonai biztosításához. A kamara a megszálló katonaság nyomában, pár nappal a vár eleste után létrehozta helyi szervezetét, a budai kamarai inspektorátust (1690 óta adminisztráció), mely célkitűzéseit természetesen csupán a katonailag is megerősített budai vár védelme alatt valósíthatta meg. A budai kamarai inspektorátus elsőrendű feladata az volt, hogy mint a katonai szervektől és kancelláriától egyaránt független kamarai szerv irányítsa a két város újból való betelepítését oly módon, hogy az így újjáteremtett főváros alkalmassá váljék az egész visszahódított terület központi igazgatására. Mindez előfeltétele volt a mindenek felett való kameralisztikus szempont megvalósulásának, mely előírta a visszahódított területek minél nagyobb kincstári jövedelmet jelentő reorganizációját. В célkitűzéseket az inspektorátus különböző szakhivatalai útján igyekezett megvalósítani. Műszaki-építészeti szempontból e hivatalok közül az építészeti hivatal és a telekkönyvi hivatal emelkedett ki.

4 H két hivatal kezdeti működésében kell keresnünk a későbbi pest-budai városi műszaki szervezet gyökereit. Az első időkben természetesen a polgári szervezet is elsősorban a katonaság igényeinek kielégítésére szolgált. A már 1686-ban felállított budai építészeti hivatal első költségkimutatásai alapján megállapítható, hogy a katonai célú építkezésekre szánt összegek messze meghaladták a polgári célú építkezések költségeit. Hasonló eredményre jutunk a hivatallal kapcsolatos egyéb iratanyag átvizsgálásakor is. Az építészeti hivatal első vezetője Jungmayr János Kristóf építési írnok (Bauschreiber, aedilis scriba) volt, évi 300, majd 400 Ft jövedelemmel, aki pár év elteltével egy másik írnokot és egy 78