Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

e nagy összeg megállapítása teljesen igazságtalan, mert a múlt évben az országra kivetett 4 millióból Budára 5400 Ft-ot vetettek ki, s most, amikor csak 3 millió az országos összeg, Buda részesedése 6286 Ft. A városokat túlságosan megterhelik, a szegény polgár és családja alig él, executióval akarják az előző évi és ez évi tizedet is behajtani. A kvártély továbbra is szörnyű, az elmúlt télen 20—30 katona volt egy háznál elszállásolva, sőt néha 60 is. A katonaságnak adott ellátás (service) 2685 Ft-ra rúg, de ebből még semmit sem térítettek meg. A polgár a sok terhet nem állhatja ki, itthagyja földjét, házát s inkább katonának megy el

117 — folytatja az emlékirat. Buda ezekkel kapcsolatban a porció és egyéb terhek mérséklését kéri, s ebben a kamarai adminisztráció is támogatja őt.

118 És ez így megy évről évre, minden évben nagyobb a kivetés, a város hátraléka pedig folyton nő : 1701 évben 1901, 1702-ben 7245 és 1703 év végén pedig 15 072 Ft a behajtatlan porció és az ezzel együtt kivetett városi különadó összege.

119 A restanciák növekedésével a bécsi hatóságok pedig mindinkább sürgetik azok behajtását és katonai executióval fenyegetőznek. A város túlterheltsége adókkal 1703-ra ijesztő méreteket ölt.

120 Nem hozott tehát semmi könnyítést a subdelegata commissio működése Budának a katonai porció terén. Igaz ugyan, hogy a hatóság részben meg tudta szüntetni a behajtó közegek túlkapásait, az adóösszeg azonban továbbra is súlyos maradt, márpedig az adóterhek enyhítését csak az összeg csökkentésével lehetett volna elérni. Buda mindezt 1703. május 25-én a tárnokmesterhez intézett feliratában is kifejti, közölve egyben azt is, hogy mint a bécsi kamara fennhatósága alá tartozó város a tárnokszéki ülésen nem jelenhet meg, bármennyire is szeretné. Kéri azonban a tárnokmestert, hogy a kamarai adminisztráció és a túlzott porció ellen védje meg a várost és ősi privilégiumainak szerezzen érvényt. Kifejti továbbá, hogy az országos összegből a városokra kivetett porcióquantum túl nagy, a kivetett 16-od rész miatt kell Budának is háromszor annyit fizetni, mint a megyéknek.

121 A porciót minden valamilyen adó alá vonható jövedelemmel rendelkező városi lakos készpénzben fizette ki, mentességet alóla csak a városi tanács tagjai, a városi alkalmazottak, a katonai személyek és a kamarai tisztviselők élveztek. Ez a mentesség a katonai beszállásolásra is kiterjedt. A kivetés aránytalansága és az igazságtalan elosztás miatt sok a panasz.

122 Az is kiderül az egykorú iratokból, hogy a teher túlnyomó részét nem a gazdagabbak viselték, erre vonatkozólag Pest városában is komoly panasz merült fel a városi tanács ellen. Küechl Miklós budai szindikus írja bécsi útjáról, hogy a városi terhekre vonatkozó megbeszélések egyik fő témája épp a terheknek a szegényebb néprétegekre való aránytalanul súlyos kivetése.

123 Ezen a bécsi kormányzat — amint már említettük is — az adóbehajtás brutális módszereinek enyhítésével és az adókivetés pontos összeírások útján való szervezettebb végrehajtásával akar segíteni, de nem a legfontosabbal, az adóterhek csökkentésével. Az adónak jövedelmi források alaposabb számbavétele útján történő kivetésével Budán először 1698-ban találkozunk, amikor is a 58