Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

látszatengedményekre kényszerült, úgy a porcióval kapcsolatban is előbb-utóbb be kellett következnie az elégedetlenséget némileg leszerelő intézkedéseknek. Ezeket az intézkedéseket azonban, mivel sokkal inkább országos jelentőségű bajok orvoslásáról van szó, Buda esetében az egész országot érintő elgondolások váltják ki. A porció nemcsak Budán, hanem az ország egyéb részeiben is mind súlyosabb megterhelést jelent főleg a szegény adózó nép számára. A Budára kivetett adó, amely 1693-ban 2382, 1695-ben 2700, 1696-ban 3555 Ft volt, 1697-ben 4878 Ft 37 kr és 1698-ban pedig már 7863 Ft 29 kr,

103 egy esztendőben tehát 3000 Ft emelkedés tapasztalható, ami egyáltalán nincs arányban a város lakosságának növekedésével és gazdasági erejének gyarapodásával. A továbbiakban a porció a városi különadóval együtt 1699-ben 8284 Ft 52 kr, 1700-ban 6285 Ft, 1701-ben 9423 Ft, 1702-ben 18 916 Ft és 1703-ban 21 000 Ft összegű rohamosan növekedő teher,

104 a város összes pénztári bevételeinek több mint kétharmada. A város úgyszólván a bécsi kormányzat porcióbeszedő közegévé alakul át, s a lakosság a katonaság fejőstehenévé. Az elégedetlenség leszerelését célzó szándéktól vezetve, az adóbehajtás folyton növekedő nehézségei miatt a bécsi kormányzat a katonaság ellátásával és kiszolgálásával kapcsolatos összes terhek intézésére 1697-ben Pozsonyban, Budán és Kassán új hatóság, az ún. császári subdelegata commissio felállítását határozza el.

105 Az ország területét a három commissio között osztják fel, Buda és Pest esetében természetesen a budai subdelegata commissio intézkedik. (Hozzá tartozik még Esztergom, Heves, Baranya, Tolna, Nógrád, Pest-Pilis-Solt megye, a Jászság, a Kis- és Nagykunság, Székesfehérvár, Esztergom, Eger és Nagykanizsa városa is.)

106 A császári rendelet szerint, a háború sújtotta ország felemelésére, a falusi lakosság, a polgárság és a katonaság közötti viszonyok javítására kellett e commissiókat megszervezni.

107 Eényegében célja az, hogy a német katonaság brutális eszközeivel, a hadbiztosok zsarolásaival folytatott adóztatást polgári szervezettel bíró hatóság kezébe tegyék, amelyben a magyarság képviselői is részt vesznek. A bécsi kormánykörök ugyanis azt a nézetet vallották, hogy a porcióval kapcsolatos sok nyomorúságnak az adó helytelen, aránytalan szétosztása, a behajtás körüli brutalitások, az élelmiszerellátás szervezetlensége az oka, nem pedig az adóteher nagysága. A katonai zsarolásokkal kapcsolatban növekedő forradalmi hangulat fenyegető volta késztette a kormányköröket erre a lépésre. Budán a subdelegata commissio megjelenésétől kezdve minden katonai ellátási ügy, a katonaságnak szedendő szolgáltatás e hatóság hatáskörébe kerül. A bizottság szervezetére vonatkozólag az 1702 júniusi császári rendelet adhat számunkra tájékozódást, ekkor ugyanis a subdelegata commissio újjászervezését, tisztújítását határozták el, a tisztújító ülésre Buda is meghívást kapott. Az újjáalakításra azért volt szükség, mert a bizottságok nem működtek kielégítően az ülnökök és a résztvevők renitenciája miatt. A subdelegata commissio élén a király által kinevezett elnök áll, a budai commissio elnöke ebben 55