Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

sztrájkot követő években kénytelen volt a sztrájkolok követeléseinek nagy részét (fizetésrendezés, szolgálati rendtartás átdolgozása, bizonyos szervezkedési szabadság engedélyezése stb.) teljesíteni. Bátran mondhatjuk, hogy mindazok a gazdasági, politikai, szociális és a munkaviszonyban bekövetkezett egyéb változások, amelyek a huszadik század első évtizedében a vasutasok érdekeit szolgálták, lényegében a nagy sztrájknak az eredménye. Annak köszönhetők, hogy 1904 áprilisában az összvasutasság határozott lépést tett előre az osztályöntudatra ébredés és a modern munkásmozgalomhoz való csatlakozás útján. S ez utóbbi a vasutasok szempontjából a sztrájk leglényegesebb eredménye. Az 1904-es nagy vasutassztrájk a XX. század első évei magyarországi munkásmozgalmának egyik nagy jelentőségű eseménye. Nemcsak azért, mert tízezreket mozgatott meg, de azért is, mert a vasút — különösen az egész országra kiterjedő államvasút —• nemcsak a személyszállítás és az áruforgalom szerve, nem egyszerű szállítási vállalat, hanem igen fontos államhatalmi szerv is. Az 1904-es vasutassztrájk, annak ellenére, hogy a sztrájkoló vasutasok követelései többségükben gazdasági jellegűek, a vasúti közlekedés nemzetgazdasági és államhatalmi jellegéből adódóan politikai színezetet kapott. A sztrájk politikai jellegét húzza alá az is, hogy a sztrájkoló vasutasok munkaadója nem egyik vagy másik tőkés volt, hanem maga az államhatalom. A korabeli sajtó kivétel nélkül hangsúlyozta a vasutassztrájk rendkívül nagy jelentőségét : »... nincsen olyan országos szervezettel bíró munkásszakma — írta a Népszava a sztrájk harmadik napján —• amelynek sztrájkja annyit árthatna a közgazdaságnak, olyan mértékben veszélyeztetné a társadalmi rendet, annyira megbolygatná és oly széles területen a sokat emlegetett békét, mint a vasutasoké.«

148 A forradalmi válság érlelődésének talaján létrejött vasutassztrájk nagy hatással volt a magyarországi munkás- és parasztmegmozdulásokra, s nem kis mértékben járult hozzá e válság elmélyüléséhez. A vasutassztrájk híre eljutott az ország legtávolabbi zugába is, s forradalmasítólag hatott a falu elnyomott és kizsákmányolt népére. Hogy a századforduló utáni években a mezőgazdasági proletárok harcaira milyen nagy hatással volt a vasutassztrájk, arra több forrás utal. Az 1905. évi nagy dunántúli földmunkás- és szegényparaszt mozgalmak — az 1905-ös aratósztrájkok — okait keresve Mérey Klára helytállónak tartja a Magyar Nemzet akkori megállapítását, mely szerint »a tavalyi vasutassztrájk nyitotta fel szemeit ezeknek a jámbor természetű mezei munkásoknak, akik azelőtt talán hírből sem ismerték a sztrájkot«.

149 * Az 1904-es vasutassztrájknak rendkívül nagy jelentősége van a vasutasok mozgalmának további fejlődésére. A magyarországi államvasutak forgalmi szakmunkásai és kisfizetésű alkalmazottai először 1904-ben egyenesítették ki derekukat és hirdették nyíltan követeléseiket, 410