Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

Nehéz volna túlozni a vasutassztrájk kitörésének a falu népére gyakorolt közvetlen hatását.

96 A korabeli lapok szerint a falu népében »megrendült a kormányzat erejébe vetett hit«.

97 Egyes vidéki városokban »a nép egész nap hullámzott az utcán és a pályaház körül«.

98 A vasutassztrájk idején megélénkültek a zavargások a nemzetiségi vidékeken is. »A horvát közvélemény rendkívüli rokonszenvvel kíséri a vasutasok mozgalmát. . .«" Április 22-én Zágráb közelében véres parasztzavargás volt. »Az Arad megyei románok között az a hír van elterjedve hogy kiütött a háború.«

100 A vasutassztrájk idején a legnagyobb méretű parasztmegmozdulás április 24-én Élesden volt, ahol elemi erővel robbant ki a román és magyar földmunkások és szegényparasztok elégedetlensége. A csendőrség sortüzet adott az elégedetlenkedőkre. A magyarországi vasutassztrájk kitörésének híre nagy visszhangra talált egész Európában, de különösen a monarchia népeinél és a szomszédos országok vasutasainál. Az üdvözlő táviratok mellett nagyobb pénzsegélyt is küldtek a külföldi vasutasok, de ezeket a posta a kormány utasítására visszatartotta, tartva attól, hogy »a pénzküldemények az anélkül is nagyon kitartó sztráj kólókat még hevesebb ellenállásra tüzelnék«.

101 A sztrájk nemzetközi jelentőségét fokozta az a tény, hogy a magyarországi államvasutak forgalmának megszűnésével megszakadt Nyugat és Közép-Európa, valamint a Balkán országai közötti vasúti közlekedés. A Monarchia belgrádi követe április 23-i távirati jelentésében a többi között elmondta, hogy a »Magyar Államvasutak igazgatóságának ez az összeomlása (Zusammenbruch) annak a tekintélynek, amelyet a Monarchia a Balkán-államokban még élvezett, többet ártott mint hihető lett volna«.

102 Bécsben az a hír terjedt, hogy Magyarországon forradalom van.

103 A vasúti forgalom megindítására irányuló kormánykísérletek csődbe jutása, a sztrájkolok elszánt ellenállása, valamint a tömegmozgalmak megélénkülése napról-napra jobban.csökkentette Tisza kormányának tekintélyét mind belföldön, mind az európai országokban.

104 Tisza István április 22-én Bécsbe ment, hogy megtegye a szükséges lépéseket a »forgalom minden eszközzel, a magyar állam egész hatalmával« való kierőszakolására. Sietni kellett a sztrájk letörésével, mert — az ő szavaival élve — »az anyagi károk nap-nap mellett hatványozódtak és félő volt, hogy mind nagyobb tért hódít az a felfogás, hogy a kormány tehetetlen . . ,«

105 * Április 23-án, a sztrájk negyedik napján, indult meg teljes erővel a nagybirtokos, nagytőkés Magyarország elnyomó gépezete a sztrájkoló vasutasok ellen. Megkezdődött a »rendcsinálás« és a »forgalom minden eszközzel, az állam egész hatalmával« való kierőszakolása. 26 Tanulmányok Budapest múltjából 401