Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

Tisza miniszterelnök április 22-én — bogy megszabaduljon a parlamenti ellenzék bírálatától — kierőszakolta a képviselőház ülésének április 25-re való elnapolását, s ugyanakkor bejelentette a királynak, hogy a vasutassztrájk letörése érdekében szükségesnek tartja az országgyűlés ülésszakának berekesztését.

106 A képviselőházat április 25-én a királyi kézirat felolvasásával alkotmányellenesen berekesztették. A király még április 22-én aláírta a katonaköteles vasutasok bevonultatásáról szóló — ugyancsak törvényellenes — parancsot.

107 A sztrájk letörésére irányuló katonai intézkedések a honvédelmi miniszter vezetése alatt történtek.

108 Ő utasította az ország területén állomásozó honvéd katonai egységek parancsnokait, hogy nemcsak a politikai hatóságok utasítására, de a vasút vezetőszervei (igazgatóság, üzletvezetőség, forgalmi főnökség) megkeresésére is bocsássanak rendelkezésre katonai egységeket. Tisza István hasonló utasítás kiadását kérte április 22-i, a közös hadügyminiszternek küldött táviratában.

109 Az igazságügyi minisztérium április 23-i utasítására a királyi ügyészségek a szolgálatukat nem teljesítő MÁV alkalmazottak ellen »büntető eljárást« indítottak.

110 A sztrájk megtörésére irányuló kormányintézkedések sorába tartozik annak a hamis hírnek elterjesztése is, hogy a 23-i »Hivatalos I,ap« 5600 új vasutas kinevezését fogja közölni. »Ami annyit jelent — magyarázták a napilapok — hogy 5600 vasutas már biztos, hogy elvesztette kenyerét.«

111 A terrorisztikus intézkedések ellenére a sztrájkoló vasutasok ezrei a sztrájk harmadik és negyedik napján, fáradtan, éhesen, de azzal az elszántsággal gyülekeztek a sztrájktanyára, hogy a győzelemig folytatják a harcot. A rendőrség és a katonaság valóságos haditervet készített a zuglói sztrájktanya feloszlatásának végrehajtására. 23-án délre »200 gyalogos és 90 lovasrendőr kerítette körül a sztrájktanyát, a csömöri úton egy egész század huszár lovagolt fel és alá ... a sztrájktanya csak úgy hemzsegett a hivatásos és dilettáns spiclik óriási tömegétől«.

112 A 13-as bizottság — Vázsonyi Vilmos közvetlen befolyására — minden tőle telhetőt megtett (23-án délelőtt) a sztrájktanya feloszlatásának elősegítése érdekében. Arra kérte a sztrájkólókat, hogy : »ha jön a rendőrség és katonaság és letartóztatja a sztráj к vezéreket, senki egy szót ne szóljon, egy kar fel ne emelkedjék, csend legyen és nyugalom. A letartóztatott sztrájkbizottság helyét elfoglalja a másik, már megválasztott helyettes bizottság, azután a harmadik és így tovább . . ,«

113 23-án déli 1 órakor, — közvetlen a sztrájktanya feloszlatása előtt, — izgatásért és kormánysértésért letartóztatták Sarlay Jánost, a 13-as bizottság egyik tagját. A rendőrkapitány ezután bejelentette a sztrájktanya feloszlatását. A rendőrkordon szorosabbra zárult a vasutasok körül és nyomban megkezdődött az igazoltatás. A tartalékosok megkapták a behívó parancsokat. A napilapok szerint Budapesten »valóságos ostromállapot van, amilyenre nem igen emlékezzünk. Amerre az ember jár : csupa katona és vasutas.«

114