Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

6-i értekezlet és az országos bizottság elnökségébe társelnöknek beválasztották Veréb Mihály rákosrendezői szolgát is. A bizottsági értekezlet a februári gyűlések határozataiból egy 27 pontból álló pótmemorandumot állított össze.

37 A bizottságban levő szolgák és az értekezletről kirekesztettek nyomására a pótmemorandum első pontja leszögezi, hogy a fizetésemelés tekintetében ragaszkodnak 1901. évi memorandumukhoz mint minimumhoz. A pótmemorandum azok teljesítését az eddigiektől eltérően ultimátumszerűén határidőhöz kötötte. »Kérjük — mondja a pótmemorandum — kérelmünknek f. év május l-re való teljesítését.« A memorandum azonban még nem mondja ki, mi lesz akkor, ha a kormány és a vasút vezetői május l-re nem teljesítik a vasutasok követelését. Ez a mozgalom kezdetlegességét, a polgári ellenzék és a sztrájkot nem akaró bizottsági elnököknek az értekezletre gyakorolt hatását tanúsítja. A pótmemorandumba felvett pontok mutatják, hogy a bizottsági értekezletre elsősorban nyomást gyakorló napibéres szolgák kívánságaival kellett a mozgalom vezetőinek foglalkozni. A követelések politikai jelentősége igen mérsékelt. Kifejezetten politikai jellegű követelés az emlékiratban nem volt. A vasutasok ezrei nagy felháborodással értesültek a március 6-i nagygyűlés elmaradásáról. Budapest és környékének vasutasai már március 3-án tartott titkos összejövetelükön bizalmatlanságuknak adtak kifejezést a hatodikai országos gyűlés elmaradása miatt.

38 A felháborodást fokozta, hogy a pótmemorandum nem tartalmazta a vasutasok szervezkedésének és egyesületbe való tömörülésének engedélyezése iránti követeléseket. A fiumei vasutasok március 13-i gyűlésének határozata ezért kimondotta, hogy a pótmemorandumot átadó küldöttségek vezetői nem képviselték ügyüket megfelelően, miért is az irántuk való bizalom megingott.

39 A szegedi mozgalmi bizottság március 23-i gyűlése szintén olyan határozatot hozott, amely szerint a vezetőséggel szemben megrendült a bizalma.

40 A mozgalom országos vezetőivel szembeni bizalmatlansági határozatok a vasutasok harci szelleméről, elszántságáról és arról tanúskodnak, hogy a tömegek mindinkább kivonják magukat a liberális burzsoázia embereinek vezetése alól. A harcoló vasúti munkásság egységének megbontása érdekében a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács vezetői a kereskedelmi miniszter helyeslésével 1904 márciusában azért kezdtek a MÁV műhelymunkások erőteljesebb szervezéséhez, hogy azokat szembefordítsák a szolgák és altisztek egyre harciasabb mozgalmával. A március 6-ra összehívott vasúti munkásgyűlés szociáldemokrata előadója beszédét azzal kezdte, hogy a kereskedelmi minisztertől nyert információ szerint a műhelymunkások ügyét nem a most mozgolódó szolgákkal és altisztekkel együtt, hanem külön rendezik. Majd a továbbiakban elmondotta, hogy a vasúti múhelymunkásoknak is csak olyan szervezkedést ajánl, amely nem a szociáldemokrácia vörös zászlója alatt folyik, és melyért a kereskedelmi miniszter senkit sem fog megrendszabályozni. »Én azt 25 Tanulmányok Budapest múltjából 385