Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

gyakran hangzott fel : »Abczugi« »Le vele!« közbekiáltás. »Nagy zaj és percekig tartó abczug támadt Keleti Ö. Lajos, a Vasút című lap szerkesz­tője nevének említésénél és az egybegyűltek lármája addig nem csilla­podott, amíg a jelen volt Keleti Ö. Lajos. . . maga ki nem jelentette, hogy a tagságáról lemond.« 31 Ennek megtörténte után az elnök a gyűlést berekesztette, mire a sajtótudósítások szerint »fülsiketítő zaj és lárma keletkezett«. Az elnök felé ilyen kifejezések röpködtek : »Alávalóság! — Nyomorult bérenc! — Le a spionnal ! Nem engedjük magunkat többször becsapni!» »Ki kell dobni az árulót cinkostársaival együtt.« Egyes lapok szerint az elnök nagyon sietve hagyta el a termet. 32 De a gyűlés folytatását a jelenlevő rendőrtisztviselő akadályozta meg. »Abczug! Le vele! hangzott a rendőr­tisztviselő felé, aki az udvaron álló rendőröket bevezényelte a felhá­borodott vasutasok ellen.« 33 A gyűlésnek karhatalommal történt bere­kesztése után a tömegben ilyen kiáltásokat lehetett hallani : »Ne higy­jünk a kormánynak! Elég volt már az ígéretből!« 34 A budapesti tornacsarnoki gyűlés feloszlatására a harc fokozásával válaszoltak a vasutasok. A budapesti mozdonyvezetők és fűtők titkos értekezletükön »elhatározták, hogy ha az általános fizetésrendezés kérdése március 5-ig nem nyer megoldást : március 5-én déli 12 órakor egy mozdonyvezető sem viszi tovább a gépét és egy fűtő sem áll tovább a forgalom szolgálatába«. 35 A februári gyűléseken a vasutasok mozgalmuk vezetésére bizott­ságot választottak. A liberális burzsoázia és a vasút vezetőinek nyomá­sára az üzletvezetőségi bizottságokban és az országos vezetőségben a polgári befolyás alatt álló, a radikális mozgalomtól tartózkodó hivatal­nokok voltak többségben, de beválasztottak már a bizottságokba szolgákat és altiszteket is. Az országos bizottság elnöke Földessy Ödön szombathelyi hivatalnok, a budapesti mozgalmi bizottság elnöke Just Ferenc mérnök. A budapesti bizottság legaktívabb, legharcosabb tagjai : Turtsányi Pál és Sarlay János hivatalnokok, Kacsó Gyula moz­donyvezető és Veréb Mihály kocsirendező voltak. A hivatalnoki vezetés alatt álló üzletvezetőségi és országos bizott­ság tőle telhetően mindent megtett a mozgalom leszerelése, a sztrájk megakadályozása érdekében. Az első ilyen irányú intézkedés, hogy a februári gyűlések határozatai ellenére március 6-ra országos nagy­gyűlés helyett csak bizottsági értekezletet hívtak egybe. A keleti pálya­udvar tanácstermében ülésező bizottsági tagokra nagy nyomást gyako­rolt a gyűlésre érkezett, de onnan kirekesztett vasúti szolgák harcos tömege, akik »a keleti pályaudvar környékét sűrűn ellepték. . . és kíván­csian várták a gyűlésről kiszivárgó híreket«. 36 A vidéki vasutasok közel száz táviratot küldtek az értekezletre, amelyekben kitartásra, határozott állásfoglalásra szólították fel a bizott­sági tagokat és a tanácskozás jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatalát követelték. A vasúti szolgáknak az értekezletre gyakorolt befolyását mutatja, hogy a korábbi országos vezetőség akarata ellenére a március 384

Next

/
Thumbnails
Contents