Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

tornak, aki egyébként a polgári igazgatási és bíráskodási ügyek fölött is dönt, legfontosabb feladata a török adóztatási jövedelmek kipuhäto-lása és megállapítása. A szőlők, erdők, szántók, legelők, fürdők, vendéglők tulajdonjogát a kincstár magának tartja fenn. A Várban katolikusoknak és elsősorban németeknek, más városrészekben és Pesten más nemzetiségűeknek is, méltányos ár ellenében, 3—5 évi adómentesség biztosítása mellett, házakat lehet kiutalni, de e házak újjáépítését egy év alatt be kell fejezni. Fontos rendelkezéseket hoz az instrukció a vámokat és adót illetően. A vámokat, a harmincadot éppúgy, mint a török időkben, be kell szedni. Az italmérés és húsmérés haszonélvezete szintén a kamaráé, de a lakosság letelepedésével ezt a jogot polgári személyeknek is át lehet adni, a szokásos accisa, azaz fogyasztási adó befizetése ellenében. Figyelmébe ajánlja az instrukció a kamarai felügyelőnek a malmok, a vizafogás, a halászat jövedelmét és bérbeadását, az osztrák köbölsó árusításának népszerűsítését. A templomok és ehhez tartozó javak tulajdonát az uralkodó egyelőre függőben tartja, a papoknak eltartásáról időlegesen a kamara gondoskodik.

7 Már ez az utasítás is tartalmazza annak a gazdasági politikának lényeges vonásait, melynek hatását Buda életében a török uralom után e tanulmány megvizsgálni kívánja. E politika az összes városi jövedelmek és haszonélvezetek, majd az ezek után befolyó adók és vámok lefoglalásával már eleve nehéz és válságos helyzetet teremtett az éppen kialakulás előtt álló városi élet számára. A polgári jövedelmek és javak lefoglalása, a város gazdasági életének gúzsbakötése nemigen eredményezhette a lakosság vagyonosodását és teherbíróképességének növekedését, márpedig az utóbbit az elkövetkezendő években, amint látható lesz, a bécsi kormányzat maximális mértékben igyekszik kihasználni. E rendelkezéseket a gyors jövedelemszerzés törekvése jellemzi, mely híjával van megelőző racionális gazdasági szervezésnek, s az egész kamarai berendezkedésnek a rablógazdálkodás jellegét kölcsönzi. E szervezet kizsákmányoló volta és az egész berendezkedés válsága egyhamar napvilágra kerül az elkövetkező évek során. Buda városában a polgári élet 1687 őszén indul meg, ekkor alakul meg az első városi tanács és erősítik meg tisztségében Prenner Farkas Andrást, az első budai polgármestert. A városi hatóság a kamarai inspektorátus gyámkodása alá kerül, a polgármestert ugyan az inspektor három jelöltje közül a városi polgárság választja meg, a tanácstagokat azonban a kamarai inspektor nevezi ki élethossziglan. A városi közigazgatást felülről rendeletekkel irányítják, az igazságszolgáltatás dolgában a feljebbviteli fórum az inspektorátus, a városi számadások ellenőrzése szintén hatáskörébe tartozik. A városi haszonvételek és jövedelmek kamarai kisajátításával, a városi önkormányzat ily megszűkítésével Buda távolról sem jutott azoknak a kiváltságoknak, s főleg vagyoni forrásoknak, adómentességnek birtokába, amelyek az akkori szab. kir. városokat, sőt egyéb privilegizált városokat is megillettek.

8 A haszonvételek és jövedelmek átadása, a közterhektől való mentesítés pedig 3* 35