Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

lényeges feltétele volt a városi élet megindulásának, a város felépí­tésének. Ilyen jellemvonásokkal és sajátságokkal bontakozik ki tehát a töröktől visszafoglalt területen, így Budán is a neoacquistica rendszer, melynek értelmében a város idegen állami szerv, a bécsi kamara fenn­hatósága alá kerül. Bécsi hatóságok foglalják le a városi jövedelmeket, ezek vetik ki a súlyos adókat, hogy azután a jövedelmekből és az adók­ból származó összeg a császári katonaság pénztárába vagy pedig a bécsi kamara pénztárába folyjék be. A város új telepeseinek meglehetősen nehéz sors jutott osztályrészül, amikor hozzákezdtek az ostrom romjai­nak eltakarításához, az új élet alapjainak lerakásához. Az egyelőre csekély számú lakosságnak az életet úgyszólván elölről kellett kezdenie, az otthont felépítenie, a termelést megindítania. Ez a tevékenység az újonnan betelepülőknek úgyszólván minden anyagi erejét leköti. Ehhez járul a gazdasági élet szervezetlensége, a tulajdonjog kialakulatlansága. A megélhetés akkor elsősorban fontos eszközének, a földnek kiosztása igen nehezen halad előre. A városiak panaszt is emelnek a kamarai inspektorátus ellen, hogy késlekedik a föld és a szőlő kiosztásával, annak ellenére, hogy a juttatandó telkekért pénzt hajt be a polgárok­tól. 9 A kamarai inspektorátus a még fennálló török veszéllyel indokolja a telkek és a föld kiosztásának elhúzódását. Ezzel szemben a katona­ságot semmi sem gátolja abban, hogy a legjobb földeket, réteket és legelőket lefoglalja magának. 10 A mezőgazdaság területén egyedül a szőlőművelés az, amelyben van valami életerő, bár egyelőre ez is vissza­hanyatlott a török uralom alatti állapothoz képest. 11 Az ipar és keres­kedelem megindulása elé is igen nagy akadályok tornyosulnak. Bár a letelepülő lakosság legnagyobb része kézműves, 12 az iparűzés akkori elsőrangú feltétele, a céhhé szerveződés csak a következő években indul meg. A belső piac még nem alakult ki, az új telepesek szegénységük miatt rossz vásárlók, a katonaság pedig az élelmiszereket a markotányosoktól szerzi be, s kellő számú mesteremberrel is ellátja magát. A markotá­nyosok, sőt a császári tisztek ital- és húsmérése nemcsak a katonaság, hanem még a polgári lakosság fogyasztásának hasznát is elvonja a városi lakosságtól. 13 Különben sem kapcsolódhatott még be Buda az országos kereskedelmi élet vérkeringésébe, ezt a bekapcsolódást akadályozzák a különféle vámok, elsősorban a harmincad fize- tésének kötelezettsége. Az idegenből származó, többnyire német telepeseknek nem is tetszik a bécsi kormányzat bánásmódja, egyelőre azonban nemigen ismeretesek előttük a magyarországi viszonyok. Nincs tudomásuk például a magyarországi városfejlődés egyik legfőbb tényezőjéről, a szabad királyi városi kiváltságokról. Az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen Buda küldöttei azonban tudomást szereznek azokról a jogokról és kiváltsá­gokról, amelyeket a régi magyar főváros a török előtti időkben kapott, s ezzel teljesen feltárul előttük városuk nyomorúságos és megalázott helyzete. Ezek a kiváltságok nemcsak kivételes közjogi helyzetet, hanem vagyoni forrásokat, adómentességet, kiváltságokat, egyszóval .36

Next

/
Thumbnails
Contents