Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Vadász Sándor, A fővárosi vasasok századvégi szakszervezeti mozgalmának történetéhez (1890—1899)

után 1, azon felüli taglétszám esetén 2 küldöttel képviseltethették magukat. Nemcsak a szakszervezetek küldöttei vehettek részt a kongresszus tanácskozásain, hanem a gyárak és műhelyek képviselői is. (400 munkás után 1, minden további 400 tag után újabb küldött.) A küldötteket gyári értekezleteken választották meg.

46 A vasasok első kongresszusa pünkösdkor ült össze.

47 Kzen 11 helység képviseltette magát. A kongresszus a Váci úton levő Huber-féle vendéglőben tartotta gyűléseit, amely a vasmunkások kedvelt találkozóhelye volt. Egyébként ebben a vendéglőben volt a Magyarországi Vasöntők Szakegyesületének hivatalos helyisége is. Első napirendi pontként a végrehajtóbizottság beszámolója hangzott el. A beszámoló szerint az év eleje óta a bizalmi hálózat kiépítésén volt a hangsúly. Májusig összesen 1422 jegyet adtak el, amelyből megteremtették az ellenállási alapot, valamint fedezték a lap költségeit. Január 14 óta 42 gyári értekezletet tartottak, továbbá 6 nyilvános gyűlést. Második napirendi pontként az »agitáció és szervezkedés« kérdéseit tárgyalták. A határozat a szakszervezet célját a munkabér és munkaidő szabályozása, valamint a törvényes munkásvédelem kivívásában jelölte meg. Egyébként a határozat magában foglalta Teszársz Károlynak a tanácskozásokon benyújtott kiegészítő javaslatát is, amely szerint : »Az előkészítő bizottság megbizatik egy, az egész országra szóló vas és fémmunkás egylet alapszabályainak a kidolgozásával és annak a minisztériumhoz való benyújtásával.« Az idézetben említett bizottságot az egész szervezkedés vezetésére választották. A kongresszus elhatározta fiókegyletek alapítását. A napirend harmadik pontja az ellenállási pénztár és a sztrájk kérdéseinek a megvitatása volt. Rády terjesztette elő a határozati javaslatot, amely szerint már a jövő nemzedék szempontjából is kötelességük minden eszközzel javítani helyzetükön. »Ez eszközök egyike mindenesetre a jól szervezett és előkészített munkabeszüntetés. Miután az országos értekezlet elvben a sztrájkot (munkamegtagadást) jogosultnak nyilvánítja ki, ajánlja a vas és fémmunkások szakmájában dolgozó munkásoknak egy ellenállási pénztár megalapítását, mely pénztár segélyezze a bérharcban állókat.« Tehát a kongresszus elismerte harci fegyvernek a sztrájkot, ami megfelelt a munkások érdekeinek. A kongresszus által választott végrehajtó bizottság működési szabályzatát pár hónap múlva dolgozták ki. A szaklap leközölte »a magyarországi vas- és fémmunkások országos végrehajtó bizottságának szabályzatát«.

48 Ez kimondotta, hogy a bizottság főfeladata egy a szociáldemokrata párt elvei alapján álló országos vas- és fémmunkás egyesület alakítása. A bizottság feladata teljesítése után megszűnik. Ha megalakítják az országos szervezetet, a szaklap címe is megváltozik (Magyarországi vas és fémmunkások szak- és központi közlönye), és az országos, szervezet tulajdonába megy át. 361