Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Vadász Sándor, A fővárosi vasasok századvégi szakszervezeti mozgalmának történetéhez (1890—1899)

által keletkezett külső betegsége folyama alatt segélyt nyerhessen s halála után a temetkezési költségek fedezése hátramaradottainak megkönnyí­tessék.« 7 Kétségtelen, hogy a fenti kezdeményezések mind a munkások köréből indultak ki. Sajnos, az egyletek további sorsáról nem sokat tudunk. A módosítás végett visszaküldött alapszabályok újbóli felterjesztésére nincs adatunk. Valószínű, hogy nem mindegyik bizonyult életképesnek, illetőleg a ked­vezőtlen körülmények folytán be kellett szüntetnie működését. Ez történt a hajógyári lakatosok már említett betegsegélyző egyleténél, amely az 1875. július 15-én tartott rendkívüli közgyűlésén kimondta felosz­lását. Idézzük az indokolást. »A fentemlített egylet különféle viszonyok, úgymint, a tagoknak csekély keresetjök, napi fizetés leszállítása és leginkább a tömeges elbo­csájtások, melyek folyton tartanak, mely elbocsátások folytán a tagok száma százhúszról negyvenkettőre apadt, ennélfogva az 1875. július 15-én tartott közgyűlés az egylet további fenntartását lehetetlennek nyilvání­totta.« 8 A közgyűlés a vagyon felosztását határozta el és ezt tudatta a belügyminiszterrel, aki tudomásul vette a feloszlást. Az eddig tárgyalt egyletek megmaradtak a segélyezés szűk terü­letén. Azonban történtek erőfeszítések fejlettebb szervezeti formák létrehozására is. A budapesti bádogossegédek 1873 májusában egy szakegylet alapszabályait dolgozták ki, amely már a címével is sejteti, hogy különbözik a betegsegélyző egyletektől. Az egylet célját a követ­kezőkben jelöli meg : »Az egylet célja tagjainak oktatása a szaktárgyaiban, ezeknek jogait óvni s őket felvüágosítani törvényes eszközök és utak felett, melyek előnyeik és jogaik akárminemű csorbítása ellen óvszerül szol­gálnak.« Ez vüágosan a kizsákmányolók szabadsága ellen irányult. Még félreérthetetlenebbül megnyüvánul a szakegylet létrehozóinak célkitű­zése a 2. § e. pontjából, amely arra ad választ, hogy a szakegylet milyen úton-módon kívánta elérni a kitűzött célt. ». . . tagjainak segélyezése által munkátlanság esetében s ótalom biztosítása által elnyomatás és a tagokon tett igazságtalan követelések ellen, jöjjenek ezek bármely részről.« Emellett munkaközvetítéssel is kívánt foglalkozni, valamint a tanoncok ügyének rendezésével. Sőt szaklapot kívánt kiadni. A 12. § szerint a választmánynak jogában áll nemcsak közgyűléseket, hanem szabad bádogosgyűléseket is összehívni, ami arról tanúskodik, hogy az egyletet a munkások körében végzendő további felvilágosító, szervező munka szolgálatába akarták állítani. A belügyminiszter nem volt haj­landó láttamozni az alapszabályokat. Ugyanakkor utalt arra, hogy önképző vagy segélyző egylet alakításánál semmiféle nehézséget nem támaszt. 9 350

Next

/
Thumbnails
Contents