Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

elhagyja a III. emeletet és magas attikával pótolja. A kolonnád az utóbbi terv szerint mind a két oldalon szintén elmaradna, a földszinti rizalit fölött terasz lenne, mögötte pilaszterkiképzés. I^ang szerint technikai és építészeti okok a III. emelet meghagyása mellett szólnak, bár válaszfalait a tetőszerkezethez erősítették, ezek az ostrom alatt megsemmisültek vagy nagyon megsérültek. Huzatos voltuk miatt a III. emeleten nem lakások, csak raktárhelyiségek lennének. A helyreállítás költségeit L,ang 1849 decemberében 16185,40 Ft-ban jelöli meg. Egészben a palota legsürgősebb munkái 128 655,48, az istálló-épületé pedig 68 686,41 Ft-ba kerülnének.

16 1847-től kezdve a palota építési munkálatai az istálló-épülettel együtt 394515,15 Ft-ba kerültek. Geringer báró, Magyarország commissariusa 1850 augusztusában 14 846. sz. a. szorgalmazza Liechtenstein Károly herceg főudvarmesternél a palota helyreállítását. A középrész ugyan kevésbé sérült, de az idő viszontagságai, a tetőnélküliség nagy károkat okozhat. A legépebb felső-négyszöget, ahol a kápolna és a dunai oldal I. emeletén a palatínus főudvarmester irodája, lakása volt, kellene először helyreállítani. A bécsi pénzügyminiszter is a helyreállítás mellett foglal állást.

17 A tárgyalások eredményre vezetnek, és a király 1851. november 17-én elrendeli az egész palota helyreállítását. Először az alsó négyszög kerül sorra, hogy Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári helytartója, aki jelenleg a Sándor-palotában lakik, családjával beköltözhessek, majd a középrész, ahol az uralkodópár lakosztályai lesznek és utána a felső négyszög. Schurer von Waldheim kormánytanácsos, a dikasteriális (kormányszéki) épületek igazgatója 1851. november 23-án tesz jelentést (3364— 1850) a palota és melléképületeinek munkálataira nézve. A földszintes prépostság a palota és a Zeughaus között már nem létezik. Waldheim is fölveti a kérdést, hogy a palota III. emelete helyreállítandó-e vagy lebontandó. Favázas szerkezete miatt huzatos volt, alig használhatták, minthogy azonban a külső falak jók, javasolja, hogy belső falak nélkül bútor-raktár céljaira állíttassék helyre. A Duna felé 13 ablakos, az udvar felé 7 ablakos lenne, attikával, kőszobrokkal. A palota rizalitja kelet felé 6 oszlopos legyen, az udvar felé az oszlopokat lizenák pótolják. A többi maradjon meg régi formájában, bár a II. emelet ablakai nem szerencsések, de ezen díszítéssel javítani lehet. Szerinte a palota stüusa olasz reneszánsz (?!). A középrészt jelenleg szükségtető fedi, de héja angol palával kicserélendő. Jelenleg a várta is a palotában van elhelyezve, pedig ennek kívül a helye, csak így védhetik meg a betolakodóktól, továbbá a papok is a palotán kívül lakhatnak. Waldheim szerint a helyreállításra legalább 200—225 000 Ft szükséges. Az istálló-épület — a jelentés szerint — Rupp László építész »szerencsétlen« alkotása. Padlóját az épület nagy terjedelmére és az emelkedő telekre való tekintettel legalább 8 lábbal alacsonyabbra kellett volna helyezni. Nemcsak olcsóbb, hanem szolidabb is lett volna. 100 ló helyett elegendő lesz 50 lóra tervezni, ehhez még kisebb istálló csatla312