Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

kőznék 4—8 beteg ló számára. Az alsó részt kocsiszínek, raktárak, szénáskamrák számára lehetne fölhasználni, az emeleten nyereg- és szerszámkamra és személyzeti lakások lennének elhelyezve. Helyreállításra 70—75 000 Ft szükséges. A jászolok márványból készülnének. A részben egyemeletes Stöckl-épületet az ostrom alatt rommá lőtték.

18 Ide helyezné Waldheim a főőrséget 120 emberrel és oldalain az emeletekre a 3 pap lakását. Építése 25—28 000 Ft-ba kerülne. Az összes helyreállítási költségeket Waldheim — beleértve a prépostság helyén a palota és a Zeughaus közötti rácsot is — 330—350 000 Ft-ra irányozza elő, — tekintettel a »magyarok ízlésével számoló cikornyásabb kivitelre«. A helyreállítás pénzügyi részét az 1851. november 17-i legfelsőbb kézirat a pénzügy- és a belügyminiszterre ruházza. 1852. február 2-án adták ki a helyreállítási munkákra a fölhívást, 10-én elintézték az ajánlatokat. Az alsó négyszögnek Kimnach Lajos, a középrésznek és a felső négyszögnek Pollack Ágost, Mihály fia az építő-vállalkozója. Egyedül Szabó István bútorasztalos mester a magyar nevű iparos. A pénzügyminiszter 1852. május 8-án kelt 6565/F. M. sz. rendeletével Waldheimet bízza meg a palota helyreállításának és díszítésének vezetésével, aki már előbb, március 26-án fölterjesztette költségvetését. A munkálatokat azonban régebben, 1851 decemberében megkezdték. Alatta az alsó négyszöget, a középrészt és az összes kerti épületeket vették munkába. Az 1851—52. év enyhe telén is dolgoztak, az alsó négyszöget tető alá hozták, sőt az I. emeleti lakosztályt is helyreállították, így a király 1852 nyarán itt lakhatott. Az ideiglenes helyreállítás költségeit, 8699 Ft-ot e célra Albrecht főherceg előlegezte. Ősszel Waldheim az ideiglenesen leállított munkálatokat tovább folytatta és az istállóépület helyreállítását is megkezdte. Liechtenstein főudvarmester, illetőleg a pénzügyminiszter közli az Albrecht lakosztályára vonatkozó szükségleteket Almásy kamarai főnökkel és Waldheimmel, hogy a munkálatok megindíthatok legyenek. A nagyobb összegű költségek igazolják, hogy méltó rezidenciává akarják kiépíteni a palotát. 1852. augusztus 10-én kelt Ferenc József rendelete,

19 hogy a budai királyi palotának, melyet a „fegyveres fölkelés" Magyarországon elpusztított, körülbelül 980 000 Ft-ra tehető helyreállítási költségeit a kincstárból előlegezzék, és ezt 4 év alatt 245 000 Ft-nyi részletekben az egyenes adók önkéntes fölemelésével megtérítsék. Valószínűleg az 1852. évi nyári tartózkodás eredménye az elhatározás. A belügyminiszter tartozik ezt az összeget már az 1853. évi költségvetésben előirányozni, egyúttal augusztus 20-án (5026/M. I.) közli Albrecht kormányzó-főherceggel, hogy a visszatérítést a maga hatáskörében foganatosítsa. Eredetileg Ferenc József már az 1852-i költségvetésbe akart utólag 400 000 Ft-ot fölvétetni, de a belügyminiszter aggodalmait fejezte ki ellene.

20 Liechtenstein főudvarmesternek 1853. január 20-án a pénzügyminiszterhez intézett iratából értesülünk a munkák természetéről.

21 Helyszíni látogatása után a király úgy rendelkezett, hogy a munkákat 313