Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

birtokosoknak van helye és szavazata. Említettük továbbá, hogy ez és a törvénykezési rész mennyire a földesúr befolyását domborította ki. A helység fő szerve a közgyűlés volt. Ezen minden esetben az uraság képviselője elnökölt. Rendesen a fóti uradalom inspektora volt ez a képviselő, aki mellett részt vett az ülésen majdnem mindig az uradalmi ügyész (egyben rendesen ő volt a jegyzőkönyvvezetője is a közgyűlésnek!) és az uradalmi tisztikar egyéb tagjai (pl. főpénztárnok).

132 A szerződéssel szemben a közgyűlésen nemcsak a házbirtokosok, hanem az összes lakosok részt vettek. Azonban arra nincs nyom, hogy volt-e szavazati joguk.

133 A hatáskört a szerződés körvonalazza, azonban meg kell állapítani, hogy az elöljárók választása évente és nem három évente történt, továbbá évente több közgyűlést is tartottak. Az elöljáróság létszáma nőtt : a bíró mellett négy tanácsbeli, egy pénztárnok és ezenkívül a jegyző szerepelt, akit hosszabb időre, szintén a közgyűlésen választottak.

134 Foglalkozott a közgyűlés még a felsőbb hatóságok rendeleteivel, adófelosztással, tanítóválasztással, és a tanítás szabályozásával. Határozatait külön jegyzőkönyvbe foglalták. A megválasztott elöljáróságnak feladata szintén körvonalazva volt a szerződésben. Az elöljáróság tagjai mentek ki (rendesen egy tanácsos a jegyzővel)

135 becsléseket, foglalásokat végrehajtani, míg a kisbíró az idézéseket foganatosította. Az elöljáróság elé tartozott a szerződésben megjelölt kisebb perek elintézése — elzárást, vagy vesszőzést is kiszabhattak — és kisebb jelentőségű határozatok hozatala. A bíró számadásait is, noha eleinte a közgyűlés elé tartozott,

136 később az elöljáróság hagyta jóvá.

137 Az elöljáróság hetente ülésezett

138 és ülésein nem voltak jelen az uradalom kiküldöttei. Határozataikat jegyzőkönyvbe foglalták (panaszjegyzőkönyv). Nagyon ritka, hogy egy ülésen több üggyel foglalkoztak volna. A jegyzőkönyveket az uradalmi ügyész ellenőrizte, és amennyiben az uradalomnak nem tetsző határozatot talált, azt megsemmisítette, így amikor 1847. július 3-án az elöljáróság olyan ügyben határoz, amelyben a közgyűlés az illetékes, Hutiray I^ukácsy Sándor ügyész sajátkezűleg semmisíti meg a határozatot.

139 Az elöljáróság tagjai kizárólag a legtehetősebb házbirtokosok voltak. A Neuschloss, Iyővy, Mildenberger családok tagjai szinte állandó esküdtek. Bírái 1840 : Iyővy Izsák, 1841 : ugyanő, majd Mildenberger Márton, 1842—1844: Farkas István, 1845: Markovits János, 1846: Farkas István, 1847: ugyanő, majd Káplán Ferenc, 1848: Markovits János, majd Steighoffer Jakab.

140 Farkas, aki négy és fél évig volt bíró, a helység legtehetősebb asztalosa, s mint láttuk, 1847-ben Pestre költözött és belépett az ottani asztalos céhbe. Ez a házbirtokos réteg (helyesebben ennek is csak legtehetősebb része) kiszolgálta az uradalmat, amelynek vezetőivel szoros kapcsolatban állott.

141 Plasztikusan mutatja be a feudális földesúri hatalom alatt élő iparos-kereskedő telep fejlődését a lakosság számának alakulása.

142 294