Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

kis tőkére volt szüksége. Ezt kölcsön formájában helyben vagy Pesten meg is szerezték. Csak kivétel volt Bialovszky József varsói származású asztaloslegény esete, aki mestere, Hanusz István özvegyét feleségül véve, műhelyhez és házhoz jutott.

125 A kapott kölcsönöket azután nem tudták visszafizetni. így forrásaink tele vannak adósságügyekkel, amelyek legtöbbször végrehajtással végződtek. Jellemző, hogy a fóti uradalom ügyésze előtt folyó szóbeli perek száma 1842 és 1846 között 194 volt, amelyből újpesti 81, tehát az összes ügyek 41,7%-a, annak ellenére, hogy az ügyész alá tartoztak jóval népesebb falvak, mint Fót, Palota és Kóka is. Ezeknek az ügyeknek majdnem száz százaléka adósságügy volt. Ugyanezt tapasztaljuk a pjkv-nél is. 201 eset szerepel benne 1840—48 között, amelyből 72 adóssági. Ezekből a perekből megdöbbentő kép bontakozik ki. Egész alacsony összegek, mint 8 frt tartozás után már bírói zárlatot és végrehajtást kell elrendelni.

126 Egy mesterlegény, miután nem tudta megfizetni adósságát, elment Újpestről, azonban zálogban kellett hagynia ruháját és zsebóráját.

127 Voltak olyanok, akik kis részletekben annyi adósságot csináltak, hogy teljesen tönkrementek. így az említett Bialovszky, aki 1846-ban házát is kénytelen eladni, vagy Andresz Ferenc, aki szintén asztalosmester, ugyanebben az évben szenvedett végrehajtást

128 A végrehajtásokról felvett jegyzőkönyvek tanúsítják is azt a nagy szegénységet, amelyben a lakosok zöme élt. így Raudnitz Jakab vagyonának értéke mindössze 63 Ft 10 kr, amelyből 20 Ft áruban fekszik. (12 zsák nyers cikória gyökér),

129 Rupits jCeopold ingóságait 68 Ft 9 kr-ért adták el (beleértve a kocsma-asztalokat is).

130 Ezek után nem csoda a lakosság nagymérvű fluktuációja. A lakó-nyilvántartó könyvben szereplő személyek 1

/

s-a .(34 fő) még a könyv vezetése idején (tehát 1843-ig) kiköltözött. Nem érdektelen, ha ezeket az adatokat egybevetjük a Neuschloss-csőd aktáival. Míg az újpesti lakosság zöme 100 forintnál kevesebb vagyonnal rendelkezik, addig a Neuschloss-cég többszázezres forgalmat bonyolít le. Még viszonylag a legjobb helyzetben a házbirtokosok voltak. Ezek a szerződés nyújtotta kedvezmények birtokában lévén aránylag jóval ritkábban kerültek anyagi romlásba. Hozzájárult ehhez még a lakbérből beszedhető rendszeres jövedelmük. Magas lakbérek voltak,

131 minthogy a lakásokban hiány volt. (Pesten is ebben az időben romlott a lakásügyi helyzet : az 1838-as árvíz sok lakást tönkretett.) így a háztulajdonosok is kizsákmányolták az újpesti kisembert. Sok lakbérügy szerepel azért a forrásaink között. A pjkv. 201 ügye közül 12 a lakbérügy. A házbirtokosoknál, noha elég gyakran voltak nekik is adósságügyeik, végrehajtásra csak ritkán került sor, tulajdonképpen csak akkor, ha nagyobb összegű tartozásaik voltak : viszont házuk eladása árán megszabadulhattak, nem voltak kitéve annak, hogy elveszítsék összes ingóságaikat (1. a Bialovszky ügyet.). A község szervezete is a házbirtokosok érdekeit szolgálta. A szerződés kimondta már III. részében, hogy a közgyűlésen csak a ház293