Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez
a káposztásmegyeri pusztán, terméketlensége folytán leginkább marhalegeltetés volt : a bőröket még az uradalom területén adhatták el. Végül is az itt megtelepedő kereskedő- és iparos-lakosság portékáira és működésére is igényt tartott az uradalom és a falvaiban élő népesség, noha ez csak kisebb százaléka volt a telep ipari termelésének. 60 Azt hiszem, az előadottakból világos, hogy az uradalom miért akarta éppen ezen a helyen és ilyen lakossággal ezt a »gyarmatot« létrehozni. Az előbbiekben ismertettem, hogy mi vezette az uradalmat Újpest betelepítésére ; a továbbiakban vizsgáljuk azt meg, hogy a betelepülők miért jöttek ide. Itattuk, hogy a település fekvése kedvező volt. Ez általában indokolta a kereskedő, iparos népesség ideköltözését. Részleteiben vizsgálva a kérdést, szembe találkozunk a zsidó »gyarmat« problémájával. Ez ugyan nem valósult meg, azonban az 1839-ben ismert lakosok több mint egy harmada zsidó (1. fenn) és ezt az egyházi sematizmusok adatai is alátámasztják 1837-től. 51 A zsidóság fejlődését ebben az időben még akadályozták a feudális törvények. Habár II. József megengedte nekik, hogy a városokba költözzenek, de ezt türelmi vagy tartózkodási engedélytől tette függővé. 1848-ig polgárjogot sem nyerhettek. 52 A céheknek nem lehettek tagjai, ellenben fiataljaikat maguk képezhették ki iparossá, minden formalitás nélkül. 53 A városok azonban az ipar gyakorlásában elnyomták és akadályozták őket. 54 Habár a kereskedést (főleg a nagykereskedést és házalást) lehetővé tették számukra, ebben is nehézségekbe ütköztek a városokban. 55 A városi polgárság és testületei, a városi kereskedőtestület, céhek teljes erővel üldözték a zsidó ipart és kereskedelmet. A zsidók ezért leginkább vidéken, a földesurak védelme alatt éltek, kereskedtek, sőt kontár ipart folytattak. 56 A termény- és borkereskedelemben tevékeny részt vállaló zsidó kereskedők egyébként is szoros kapcsolatban állottak az árutermelő nagybirtokkal. 57 Ezek előrebocsátása után könnyen megérthető, hogy miért jöttek Újpestre. Az első zsidó települők a Iyővy testvérek voltak, Izsák és Bernát, akik Nagysurányban, Nyitra megyében születtek 1793-ban. Apjuknak itt talpbőrgyára volt, amelyet Izsák 1823-ban vett át. Bernát sógorával viszont Komáromban alapít bőrgyárat 1825-ben, amely tíz évig működött. Ez utóbbi ötlete volt, hogy mindkét testvér helyezze át üzemét Pestre. 58 Itt azonban a bőrös céh megakadályozza az üzem létesítését. 59 így vetődött fel bennük a gondolat, hogy közvetlenül Pest mellett állítsák fel »gyárukat«, ahol földesúri védelem alatt állhatnak, viszont közel lévén Pesthez, annak előnyeit élvezhetik. Nem volt véletlen, hogy épp Újpestre esett választásuk. Nagysurány is, részben, Károlyi uradalom volt, habár az 1827-es osztozáskor a fóti gróf testvére, I^ajos nyerte. Nagysurányban sok zsidó volt, ezek a Károlyiak védelme alatt nyugodtan élhettek. 60 Surány a suránymegyeri uradalomhoz tartozott, amely kitűnt modern gazdálkodásával : az uradalom is alapított itt üzemeket. 61 282
