Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

Ezen túlmenően volt már előzmény a fóti uradalom területén is, hogy a földesúr manufaktúra létesítésére engedélyt adott. (Rákospalotai Kanitz-féle posztómanufaktúra).

62 Végül a fóti uradalom jószágkormányzója ekkor az a Burg Károly volt, aki azelőtt Nagysurányban volt uradalmi tisztviselő, és akihez a Iyővyeket régi szálak fűzték.

63 Indokolta Újpest választását a földesúrral való kedvező kapcsolaton kívül a fekvése, és a fentebb vázolt piaci lehetőségek is.

64 Iyővy magával hozta több nagysurányi származású hitsorsosát, akik 1848-ig a hitközség többségét teszik ki. Iyővyék után a Neuschloss család volt a legtehetősebb. A szintén Nyitra megyei Vágvecsén már körülbelül 50 éve működött a Neuschloss fanagykereskedő cég, amikor újpesti telepét megalapítja. A cég ekkor a Neuschloss Izsák és fiai nevet viselte. A felvidéki üzleteket Neuschloss Izsák és fia, Simon irányították Vágvecséről, ahol több házuk volt. Ide tartozott a vágsellyei és párkányi lerakatuk (ez utóbbit Neuschloss Károly vezette). A fővárosi és dunántúli üzletek vezetését Izsák két fia, Salamon és Bernát vette át. Ennek lett a központja újpesti, dunaparti új házuk. (Állott 13 szoba, 3 konyha, 3 kamrából, istállóból, műhelyekből, raktárakból. A telek kétszer 900 négyszögöl volt, egyiken az épületek állottak, a másik a fatároló hely.) Az újpesti üzlet alá tartoztak az iváncsai és adonyi (Fehér m.) telepeik. A fakereskedés mellett 1839-ben birkabőrkereskedelmi vállalkozásba is kezdett a cég. Szerződtek a Grassalkovich, Esterházy, Zichy, Motesiczky és a primási uradalmakkal bőrvásárlásra, ezenkívül nagyarányú kölcsönüzleteket is bonyolítottak le.

65 A gazdag kereskedőtőkés zsidó Lővy és Neuschloss és a tehetős sváb Mildenberger kivételével az újpesti lakosság nagy része kisiparos és kiskereskedő. Láttuk ezt a fenti kimutatásból is. Zömükben céhekből kiszorult egyének voltak. Feltűnő egyrészt, hogy előző lakóhelyük leginkább Pest vagy közvetlen környéke, másrészt, hogy a külföldiek (nyugatiak) nagy számban szerepelnek, végül, hogy azok, akiknek adatait ismerjük, házas emberek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem egyszerű céhlegénnyel van dolgunk, hanem a céhből kiszorult emberrel, aki már kontárkodásból élhetett, és valószínűleg már bizonyos pénzre tett szert. Ezt bizonyítja az, hogy a házas iparosoknak cselédjük vagy legényeik is vannak. Több közülök házat vagy telket vesz és így bekerül a gyarmat vezetőségébe.

66 A külföldiek megjelenése az eredeti tőkefelhalmozásnak Németországban való előrehaladásából és a céhszabályok vándorlási kényszeréből magyarázható.

67 Mindezek — pesti kapcsolataik révén — továbbra is nagyobbrészt Pestre dolgoztak, kivéve az építőipart, amely elsősorban a helységben és a környéken talált munkát. A lakosságnak másik része kocsmáros vagy kiskereskedő. Itattuk, hogy az uradalom átengedte a kocsma jogot a házbirtokosoknak. így sok háztulajdonos kocsmát nyitott, és azt maga vagy bérlője által kezeltette. A közeli istvánhegyi szőlőből, illetve kereskedelmi úton könnyen hozzá lehetett jutni a borhoz. A kocsmárosok megélhetését elősegítette Újpest földrajzi fekvése ; az útviszonyok miatt sok utas fordult 283