Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

Károlyi István grófot arra, hogy fóti uradalmának ezen a sarkán ilyen iparos-kereskedő lakosság megtelepedését engedélyezze, és részükre az. alábbiakban ismertetett szerződést kiadja, másrészt mi volt az oka annak, hogy épp itt, Újpesten, ez a telep hamar virágzásnak indulhatott. Történeti irodalmunkból általánosan ismert, hogy a feudális viszonyok válsága folytán, amelyet a dekonjunktúra csak elmélyített, a magyar nagybirtokos osztály helyzete is súlyosbodott.

43 A jobbágyroboton alapuló feudális gazdálkodás nem vezetett már eredményre, át kellett térni az úgynevezett »okszerű« gazdálkodásra. Az adott helyzetben az lett volna számára a kiút. Ehhez azonban tőke kellett.

44 Úgy látszik, a Károlyiak is rátértek erre, az egykori mezőgazdasági irodalomban »okszerű«-nek, racionálisnak nevezett, lényegében már kapitalisztikus gazdálkodásra. Egyik elve volt a racionálisan gazdálkodó nagybirtoknak, hogy csak annyi földet tartott meg az uradalom kezelésében, amennyinek megmunkálásához elegendő munkáskéz állt rendelkezésére, a többit bérbe adta.

45 Károlyi István is ezért adta bérbe^ a terméketlen, futóhomokos,, nehezen hasznosítható Istvánhegyet és Újmegyert. Az Istvánhegy évi bére 851 Ft volt, míg az újmegyeri jövedelem 1839-ben 1095 Ft 40 kr.

46 Bizonyára jóval magasabb jövedelmet ért el így, mintha megtartotta volna saját kezelésében. Újmegyer területén legelők voltak,

47 mielőtt Mildenbergerék odaköltöztek. Ez a terület távol esett az uradalom központjától, amelynek területébe ekkor már közbeékelődött az istvánhegyi szőlőtelepülés, így az uradalom már nem használhatta. A vidék viszont fekvésénél fogva igen alkalmas volt a községalapításra. A Duna mellett feküdt, tehát az olcsó vízi közlekedés előnyéhez jutott, és itt futott a pest—váci országút, amely a Felvidékkel kapcsolta össze a fővárost. Ebből ágazott ki, közel a pesti határhoz, a Palota felé vezető út (a mai Árpád út). így ezek a közlekedési adottságok, amelyeknek az értékét növelte a főváros tőszomszédsága és a közeli piaclehetőség, valószínűvé tehették a földesúrnak a telep kifejlődését és így jövedelmezőségét. Az új telep közvetlen anyagi hasznán kívül, részben fekvése miatt, közvetett haszonnal is járt az uradalom számára. A gyarmat közvetlen úttal rendelkezett az uradalom egyik falujához, Palotához és közel ennek az útnak kezdetéhez, a Váci útból ágazott ki az Istvánhegyen keresztül a káposztásmegyeri majorba vezető út (a mai Baross utca). Ennek folytatása az urasági központba, Fótra irányult. Ezek az útviszonyok lehetővé tették, hogy az ipari és kereskedelmi jellegű helység belső piacot nyújtson magának az uradalomnak, illetőleg az uradalom községeinek. Mivel a telkekhez külsőség nem járult, és ezt később a szerződésbe is belevették,

48 az iparűző és kereskedő lakosság önmagát nem láthatta el élelmiszerrel. így a telepnek a szükséges élelmicikkeket az uradalomhoz tartozó szomszédos falvakból, illetőleg az urasági majorból kellett beszereznie.

49 Ezek eddig az élelmicikkeket Pestre vitték eladni, ezentúl közelebb kaptak piaclehetőséget. A Iyővy-féle bőrgyár is az uradalom piaci hasznát szolgálta ; 281