Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

KUBINYI ANDRÁS Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez A főváros XIX. századi rohamos fejlődése magával hozta nagyszámú előváros kialakulását. Ezek története egybefonódik a főváros történetével.

1 A mai Nagy-Budapest IV. kerületét képező Újpest, mind a lakosság számára, mind iparosvárosi jellegére tekintettel a főváros egyik legjelentősebb elővárosa.

2 Sajnos, régebbi helytörténeti irodalmunk elmaradottsága Budapest peremvárosainak esetében is kitűnik. Újpest történetének feldolgozásaira is ráillik Mályusz jellemzése : »helytörténeti monográfiáinkat. . .vagy üzletes vállalkozók tákolják össze, vagy jószándékú, de tanulatlan dilettánsok írják«.

3 Tanulmányomban a város alapítását és első éveit ismertetem 1848-ig, a jobbágy viszony ok megszüntetéséig, tehát azt az alapot, amelyen a későbbi nagyarányú iparosváros kifejlődött.

4 A mai Újpest területét nyugatról a Duna, északról és északnyugatról Dunakeszi és Fót, keletről Rákospalota, délről a főváros régi határa határolja. Területének legnagyobb része a Duna régi, jégkorszaki völgyfeneke, a városi terasz, amelyet később futóhomok lepett be, és ahol kialakultak a kötött futóhomok jellegzetes formái, a szélbarázdák, amelyek északnyugat-délkelet irányban futnak. A kialakult város utcahálózata is részben ezekhez igazodik.

5 A szélbarázdák irányától egy helyen találunk eltérést : délnyugat-északkelet irányban húzódik az ún. Istvánhegy, amely kb. a mai Váci út, Megyeri út és Baross utca által bezárt területen emelkedik.

6 Ez a homoktalajú domb kiválóan alkalmas volt szőlőtermelésre. A városi terasz Pesttel határos részén folyt az ún. Gyáli patak, amely kb. a mai Istvántelek vidékén elterülő Gyáli tó vizét vezette a Dunába. Torkolata a mai Újpesti vasúti híd táján volt.

7 A városi terasznál alacsonyabban terül el a Duna mai árterülete, tehát a Váci út és a Duna között fekvő vidék.

8 (18. kép.) A mai Újpest területén három település alakult ki : a Gyáli patak torkolatánál a tulajdonképpeni Újpest, az Istvánhegyen szőlőtelep és ettől északkeletre Káposztásmegyer. E két utóbbinak a város fejlődésére nem volt különösebb hatása, így ezek történetét csak röviden vázolom. Legrégibb település közöttük Káposztásmegyer. Már a középkorban megvolt, azonban a török időkben elpusztult.

9 A múlt század 277