Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

elején a Csekonicsok fóti uradalmához tartozó puszta, de midőn 1808ban a Károlyi grófok megvásárolják az uradalmat, Káposztásmegyer gazdát cserél.

10 A puszta területe egészen a pesti határig nyúlt le, azonban 1815-ben a pesti határkocsmánál elterülő 83 magyar hold terjedelmű részt Palotához csatolták. Ez a község is a fóti uradalom tartozéka volt. A puszta terjedelme ekkor a fenti rész nélkül 2115 magyar hold (1586,25 katasztrális hold).

11 Káposztásmegyer 1815 előtti területe volt az alapja a későbbi Újpestnek. A Palotához csatolt részen alakult ki Újpest első települése, a káposztásmegyeri pusztából vált ki Istvánhegy is, úgyhogy még az 1870-es években is a három település : Újpest, Istvánhegy és Káposztásmegyer együttes területe azonos az utóbbi 1815 előtti területével.

12 A káposztásmegyeri pusztán a Károlyiak majorsági gazdálkodást folytattak, amelynek központja az Istvánhegytől északra, a Baross utca végén levő major volt. A negyvenes években Károlyi István a Pestmegyei Gazdasági Egyesület részére juttatott földeket a mai Újpest területén és ez utóbbi is létesített majort.

13 A káposztásmegyeri település tehát 1848 előtt lényegében csak a majorból és a megyeri csárdából állott. (19. kép.) Az Istvánhegy története 1830-ban kezdődik, midőn Károlyi István a megyeri pusztából azt a területet, amelyet a mai Attila, Fóti, Váci és Táncsics utcák határolnak, szőlőtelepítés céljából kihasította, és azt 1831. április 15-én kelt »unilaterális« szerződéssel 32 évre vállalkozóknak adta bérbe. Általában ezt az időpontot tartja az irodalom •Újpest születésének,

14 noha ez a telep a város korai fejlődésére igen kevés hatást gyakorolt. A tévedés alapjául az szolgált, hogy a legnagyobb szőlőterületet bérlő Mildenberger Márton az ugyanebben az időben kapott engedélyre támaszkodva a harmincas években felépítette a tulajdonképpeni Újpest első házát.

15 Ez azonban független volt a szőlőbérletektől. A vállalkozóknak a szőlőket fertályonként adták bérbe. Egy fertály (400 négyszögöl) után évi 3 Ft 15 kr bért fizettek a bérlők. Először 262 fertályt ( 104 800 négyszögöl, azaz 65,5 kat. hold) osztottak szét 39 bérlő között. A kapott parcellák egyenlőtlenül oszlottak meg : míg pl. 14 bérlő 2—2 fertályt kapva összesen 11 200 négyszögölt művelt meg, addig az öt legnagyobb bérlő (14—30 fertályos parcellák) 100 fertályon, tehát 40 000 négyszögölön gazdálkodott.

16 A bérlők többsége pesti polgár volt.

17 Már 1831-ben hegyközséget alapítottak, amelynek első bírája, másnéven hegymestere a legnagyobb szőlőterületet (30 fertály) bérlő Mildenberger Márton budafoki származású serfőző,

18 míg jegyzője Gozsdu Emanuel pesti ügyvéd lett.

19 1833-ban kápolnát emelnek Szt. István tiszteletére. A szőlőhegy ez idő óta viseli az István nevet. A kápolna védőszentjét a földesúr neve után választották meg.

20 A szőlőbérlők javarészt nem laktak az Istvánhegyen, azonban idővel a tulajdonosok nyaralókat, vincelléreik állandó lakásokat építettek, így állandó népességet kapott. A váci egyházmegye sematizmusa 1841-ben már említi Istvánhegy szőlőhegyet, kápolnájával és 23 katolikus lakosával.

21 278