Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

neti adatgyűjtésre, népdalgyűjtésre, nyelvjárástani kutatásokra, műemlék-gyűjtésre vonatkozóan. Mint szótárszerkesztő és kiadó [magyar— latin orvosi, magyar—német zseb-, ill. tudományos műszótár, jogi, filozófiai és matematikai műszótárak] a magyar tudományos nyelv modernizálása terén szerzett érdemeket. Bár a szabadságharc bukásáig nem foglalta írásban össze tudománypolitikai elképzeléseit, később írt ez irányú megnyilatkozásai számunkra is szolgálnak tanulsággal. Kgyik legkorábbi, e tárgykörre vonatkozó kézirata »Tudományos nagy szükségleteink« címen szól a kérdésről.

130 A kéziratban olvasható javaslatok érintik az akkori magyar tudományos élet valamennyi szükségletét. Toldy a következő program megvalósítását tartotta szükségesnek : 1. »Bibliotheca Hungarica«. 1848-ig terjedő, széleskörű forrás- és feldolgozás-bibliográfia. 2. Tudományos könyvtáraink hiányainak tervszerű kiegészítése. 3. Tapasztalatcsere-utazások a külföldi nagy könyvtárakban. 4. Széleskörű történeti forráspublikáció. 5. A XVI. század előtti összes magyar nyelvemlék kiadása.Ezzel kapcsolatban ómagyar nyelvtan és szótár készítése. 6. Költői művek kiadása, a XVI. század végéig teljesen, a XVII. és XVIII. századból válogatottan. 7. Bibliográfiai lexikon. 8. Életrajz-lexikon. 9. Nyelvjárások szótárának és nyelvtanának összeállítása. 10. Népmondagyűjtés. 11. Ókori feliratos anyag gyűjtése. 12. Műemlékekről készült rajzok gyűjtése. 13. Tudósok és államférfiak kéziratos naplóinak megszerzése könyvtáraink számára. Máshelyt viszont kidolgozta — egyetemi előadás céljaira — a történettudomány metodológiája és enciklopédiája с tárgykört,

131 és javaslatot tett egy Magyar Történelmi Intézet létesítésére.

132 A magyar tudományos élet helyzete, elmaradottságának társadalmi, gazdasági és politikai okai, a magyar tudósok életformája és társadalmi helyzete állandóan érdekelték, ez irányú nézeteit a nagy nyilvánosság előtt is többször kifejtette.

133 Alapjában helyesen fogta meg a kérdést, amikor hangsúlyozta, hogy a. tudományos elmaradottságunk végső okát gazdasági függőségünkben találhatjuk ; b. a magyar tudós társadalmi helyzete azért visszás, mert a »harcias és jogász nemzet« nem becsüli meg kellőképpen a tudományos kutatómunkát ; c. a magyar tudományos élet egyensúlyának megteremtése érdekében reáliák és humaniórák egészséges összhangjára van szükség, s egyik nagy tudománycsoportnak sem szabad jelentőségben elnyomnia a másikat. Általános tudománypolitikai elvei és könyvtártani rendszere alapján céltudatosan szervezte meg a belső könyvtári munkát. Elmélet 268