Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján
és gyakorlat e szoros egysége tették igazgatása alatt az egyetemi könyvtárat »az oktatás és az élet könyvtárá«-vá, a magyar közművelődés — állományában és forgalmában folyamatosan gyarapodó — hatalmas bástyájává. A könyvtár Toldy igazgatása első éveiben — annak ellenére, hogy Toldy számos javaslata a hivatalos körök nehézkessége miatt nem került megvalósításra — a két főváros szellemi életének egyik nagy központja lett : az irodalmi, tudományos és politikai élet majd minden tényezője igénybe vette szolgáltatásait ; igazgatójának és személyzetének egyéni tudományos munkája, a könyvtár anyagának jellege pedig biztosította e szolgáltatások minőségét. Mindezen eredményekhez Toldy nem jutott el sima úton. Az anyagi nehézségeket mindvégig nem sikerült elhárítania s csupán céltudatos és reális szerzeményezés útján tudta azok káros következményeit csökkenteni. Az egyetemi tanács kezdeti bizalmatlanságát sikerült megszüntetnie, azonban az anyagi önállóságot nem tudta visszaszerezni. Az egyetem nem minden téren viszonozta Toldynak az egyetemi oktatási és tudományos szükségleteket messzemenően figyelembe vevő könyvtárpolitikáját. Minden jelentősebb anyagi igény elől elzárkózott, mely a könyvtár munkáját lett volna hivatva jobbá, gyorsabbá tenni. Viszont támogatta a könyvtárat azon törekvéseiben, melyeknek célja az egyetem tulajdonának megvédése, az egyházi körök beavatkozásának elhárítása volt. Kzen a téren elsősorban a teológiai könyvtár ügyében, valamint a könyvtárnak 1849-ig csupán egyes helyiségek, később az egész ingatlan ügyében a Ferenc-renddel folytatott vitájában vallott elvi álláspontja emelendő ki. 134 Az egyetem így saját tulajdonát védve a könyvtár érdekein keresztül, kezdetben öntudatlanul, később — különösen a hatvanas években — teljes tudatossággal állt ki a haladó tudomány érdekében a Ferenc-rend, az esztergomi érsek és a velük szoros szövetségben álló városi tanács ellen. A könyvtár a helytartótanáccsal nem állott közvetlen kapcsolatban : az egyetemi tanácson át vezető szolgálati út betartása kötelező volt. A könyvtár ügyvitelén keresztül egész fejlődésére nyomasztóan hatott azonban az, hogy minden jelentéktelen ügyének, pár forintos igényének elbírálása óhatatlanul bekerült a helytartótanácsi ügyintézés taposómalmába. Ez — egy-két kivételtől eltekintve — általában negyedéves ügyintézést jelentett ; viszont sok esetben jelentette azt is, hogy a könyvtár problémái nem mindig a könyvtári szempontokkal szemben sok esetben merev és elutasító egyetemi síkon, hanem a szakmai szempontból szintén hozzáértő magasabb vonalon kerültek elbírálásra. Ez elsősorban azért volt előnyös, mert Toldy a nádorral, ill. Eötvös miniszterrel közvetlen kapcsolatban állott s a döntést nem egy esetben felülről is befolyásolhatta. A hivatalos utat az alkotmányos kormányzat is betartatta Toldyval, s nem engedte meg, hogy a könyvtár az egyetemtől függetlenítse magát, 135 azonban vannak jeleink arra, hogy Eötvös nem minden esetben ragaszkodott a hivatalos úthoz és Toldyt a felterjesztések közvetlen megtételére hatalmazta fel. 136 269
