Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján
tölteni a pohárba. Gyarmathy János teológiai könyvtáros távozását felhasználva, a vonatkozó teljes történeti bizonyítékanyag ismerete alapján azt kérte a tanácstól, hogy a könyvtárat ő, s ne a papnevelde igazgatója adja át az új könyvtárosnak. 82 Ezt a tanács engedélyezte, a papnevelde azonban az esztergomi érsekhez fordult jogorvoslatért s a kulcsok kiadását megtagadta. Ennek következtében a már korábban megkezdett katalogizálási munkálatok félbemaradtak. 83 Toldy és a tanács a helytartótanácshoz fellebbeztek, s hivatkoztak arra, hogy az egyetemnek kétségtelen vagyona, a teológiai könyvtár felett ez esetben a lajstromozás útján kell őrködnie. 84 A helytartótanács elismerte 85 az egyetem igényét, azonban az anyagot — provenienciájának megfelelően — két részre választotta s nagyobbik felét egyetemi tulajdonnak minősítette. Elrendelte azonban a két rész együttartását ; az egyetem tulajdonát képező anyagból teológiai fiókkönyvtárat létesített, melynek könyveit a papnevelde igazgatója gondozza, azonban »az egyetemi könyvtárnok alá akképp rendeltetnek, hogy ezeknek lajstroma... az egyetemi könyvtárnok által elkészíttetvén, a f őf elügyelés ezt illesse... « azzal, hogy a könyvtári szabályzat a teológiai könyvtárra is érvényes. A döntés 1847 végén született meg és 1848. március 11-én érkezett a könyvtárba. A szabadságharc alatt már nem volt mód a lajstromozás végrehajtására, 1849 után viszont más kérdések kerültek előtérbe. így a papnevelde sikeresen meggátolta az első rendszeres magyar katalógus-kísérlet végrehajtását, ami pedig az egyetemi könyvtár egész katalógushálózata, ezzel a magyar tudományos kutatás és közművelődésnek további fejlődése szempontjából jelentős eredmény lett volna. Toldy figyelme azonban nem csupán a teológiai, hanem a csillagászati fiókkönyvtár kérdéseire is kiterjedt. Már 1844-ben felkérte a csillagda igazgatóját, hogy az 1823 óta történt beszerzésekről és a könyvtár helyzetéről tegyen jelentést. 86 Ekkor és még később is csupán a felügyeleti jog elvi kérdése merült fel, mint ezt az akadémikusoknak a csillagdái könyvanyag használatával kapcsolatos iratváltásai is mutatják. 87 Amikor azonban 1848 novemberében a katonai események veszélybe sodorták a csillagda igen értékes könyvtárát, öntevékenyen és habozás nélkül szállíttatta be a könyvanyagot a központi könyvtárba. 88 Tudatosan élt tehát Toldyban az egyetemi könyvtár központi könyvtári funkciójának gondolata. Óvta az egyetem vagyonát az egyházi körök illetéktelen beavatkozása és az elemi pusztulással szemben, és a központi könyvtár szerves részeinek tekintette a fiókkönyvtárak anyagát. Erre mutat az is, hogy már 1846 óta úgy készítette az állománystatisztikát, hogy abban a. fiókkönyvtárak anyaga is szerepelt. 89 Szerzeményezés és feldolgozás mellett komoly és rendszeres gondot fordított Toldy a könyvanyag megőrzésére is. A rendszeres portalanítás hiánya, az épület roskadozó és nedves állapota elősegítette a könyvek rovari kártevőinek elterjedését. Toldy rendszeresen és tudományosan foglalkozott ezzel a kérdéssel is, kikérte tudós szakemberek véleményét és ezek alapján részletes utasítást dolgozott ki a könyvanyag portalaní258
