Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

tására és féregtelenítésére vonatkozóan.

90 Ebben az utasításban, melyet később az egyetemi könyvtár működési szabályzatába is bedolgozott, részletesen ismertette a könyvek számára ártalmas rovari kártevőket, a leggyakoribb előfordulási helyüket a könyvtárban és az ellenük való védekezés módját. Külön kitért a könyvkötészet terén alkalmazandó eljárásra is. A könyvkötéssel mint a könyvmegóvás másik fontos eszközével természetesen a féregtelenítésen túlmenően is foglalkozott. Elvileg elítélte — éppen a rovari kártevők miatt — a fatáblák megtartását és előírta a kötések évi rendszeres javítását. Véleménye szerint a könyvtárban fűzött műveket nem szabad elhelyezni, ezért a brosúra-jellegű anyagból szakok szerinti kolligátumok létesítésével oldotta meg a kérdést.

91 Kötészeti elképzelései megvalósítása érdekében az 1846 végén elhunyt szolga helyére olyan alkalmazottat neveztetett ki, aki a kötészethez is értett, s aki a telek sarkán álló kis épületben rendezte be — a könyvtár sajátjának is mondható — könyvkötőműhelyét. Szerzeményezés, feldolgozás és megóvás munkája Toldy felfogása szerint egy célt szolgált : a könyvtár minél szélesebb körű használatának biztosítását. Ebben az irányban különösen a szervezeti szabályzat létrehozatalának idejében munkálkodott. Már a katalógusokról mondottaknál láttuk, hogy milyen módon óhajtotta biztosítani a tudományos kutatók számára a lehető legnagyobb segítséget. Nem feledkezett meg azonban az egyetemi hallgatóság szükségleteiről sem. 1846-ban — számos egyetemi polgár által aláírt javaslat alapján — felterjesztést tett

92 annak érdekében, hogy a könyvtár a két szünidei hónap [augusztus-szeptember] alatt is nyitva legyen s inkább a vizsgaidőszak alatt legyen zárva, hogy így az egyetemi ifjúság Pesten lakó része a szünidő alatt is használhassa azt s felkészülhessen jövő évi tanulmányaira. Előterjesztését mind a tanács, mind a helytartótanács elfogadta, azonban 1847-ben újbóli kérését anyagi indokokra való hivatkozással elutasították.

93 1846-ban viszont a helytartótanács járult hozzá lényeges módon a könyvtár közhasználatának emeléséhez azáltal, hogy a pesti ipartanoda tanárai és hallgatói számára a könyvtárnak az egyetemiekéhez hasonló használatát engedélyezte.

94 A könyvtár forgalma már Toldy igazgatásának első éveiben — céltudatos könyvtári munkaszervezése és propagandája nyomán — emelkedést mutat.

95 Olvasók Kölcsönzők 1736 Az utolsó kétéves periódusban bekövetkezett csökkenés a szabadságharc eseményeivel, a könyvtárnak a tavaszi bombázás elől való biztonságbahelyezésével, majd újrarendezésével magyarázható. 1835—36 4539 ? 1845—46 6586 13 839 936 1846—47 7253 13 839 800 1847—49 8007 1320 17* 259