Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

nek, éppen ezért Magyarországon — az akadémiai Teleki-könyvtár és a Széchényi-könyvtár indexeit nem számítva — ismeretlenek. Hiányukat pótolja — s ez volt az eset az egyetemi könyvtárban is — a szak szerinti elhelyezés, ill. fejlettebb fokon az ennek megfelelő helyrajzi katalógus. Mivel ez utóbbi a könyvtárban hiányzott, Toldy azon a véleményen volt, hogy a tudós kutatóknak lehetővé kell tenni az egyes könyvszekrényekben való kutatást ; Toldy könyvtárpolitikájának alapvető tétele ugyanis — melynek következtében az egyetemi könyvtár igazgatásának harminc éve alatt a magyar közművelődés jelentős bástyája lett! — az volt, hogy »egy könyvtárat minden módon (kiemelés tőlem. T. A.) hasznosítani kell«. A tárgyszókatalógus készítését azonban — az azzal kapcsolatos nehézségek miatt — még hosszú időre elhalaszthatónak vélte. Elsőrendű feladatnak a helyrajzi címtár megalkotását tartotta, valamint a betűrendes címtár kiegészítését s ennek megtörténte után új betűrendes cédulakatalógus elkészítését. В munkálatok 1849-ig nem fejeződtek be, aminek elsősorban személyzeti oka volt. A helyrajzi katalógus elkészítése elmaradt. A hátralékos anyagot és az új szerzeményeket betűrendes cédulakatalógusba kezdték feldolgozni, ez lett a könyvtár mai ún. »nagy-katalógus«-ának alapja. A kézirattár cédulakatalógusa az írnoki teendőket 1848-ig ellátó Garay János betegeskedése miatt csak a szabadságharc után nyert befejezést. Toldy kezeírásával elkészült viszont két új szakcímtár, az orvosi és jogi szakokra,

78 valamint megindult további szakcímtárak előkészítése.

79 A két új szakcímtár gyakorlati célt, az olvasóközönség minél gyorsabb kielégítését szolgálta. Ennek érdekében az anyagot a főszakon belül alcsoportokra (51 ill. 74) osztották be s ugyanakkor — szemben a helyrajzi katalógussal — a különböző szekrényekben elhelyezett hasonló jellegű anyagot együtt tüntetik fel. Toldy katalógus-hálózati elméletét a teológiai könyvtáron óhajtotta a gyakorlatban kikísérletezni. Bz esetben azonban — szemben az átvétel alkalmával, az akkori adott helyzetnek megfelelő gyakorlati javaslattal — először egy »kimerítő alaplajstrom lapformában« [Grundkatalog in Zetteln] létrehozását vélte elvileg szükségesnek. Ebből az alaplajstromból gondolta kifejtendőnek az »általános névlajstrom«-ot [allgemeiner Nominal-katalog], a »szoros rendszeres lajstrom«-ot [systematischer Katalog] és csupán végül a »helymutató«-t [Standortskatalog]. Elgondolása könyvtártani-elvi szempontból helyes volt, mivel egész elgondolása azon alapult, hogy a teljes hálózatot cédula-formában hozza létre.

80 A teológiai könyvtár kísérleti alanyként való kiválasztásának a gyűjtemény kisebb volta mellett volt egy másik oka is. Tervszerűen ki óhajtotta terjeszteni a központi könyvtár felügyeleti jogát a kari és tanszéki könyvtárakra, s mivel a teológiai könyvanyag tulajdonjogi kérdései [az anyag kettős provenienciája következtében] az egyetem és a papnevelde között tisztázatlanok voltak,

81 Toldy tiszta vizet óhajtott 17 Tanulmányok Budapest múltjából 257