Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

nem voltak jelentősek. 1827-ben p. o. a közel tíz év alatt felgyűlt duplumanyag árverezéséből mindössze 1729 Ft folyt be.

69 Éppen ezért Toldy erre a lehetőségre nem is fordított sok gondot, azonban ezzel kapcsolatban könyvtárpolitikai szempontból érdekes javaslatot tett :

70 az árverés helyett — tekintettel a vidéki közoktatási szervezet központjai, a királyi akadémiák könyvtárainak szorult helyzetére — a duplumanyag nekik való juttatását javasolta. Az ellenérték megtérítése a tanulmányi alap terhére történt volna. Javaslata nem talált meghallgatásra, pedig kétségtelen, hogy művelődéspolitikai szempontból helyesebb lett volna, ha az elmaradt vidéki tudományos könyvtárhálózatot fejlesztették volna a könyvtár másodpéldányaival, s nem kerültek volna — mint ez 1827-ben megtörtént — ősnyomtatvány-másodpéldányok kalapács alá. Ekkor még kevés figyelmet szentelt Toldy — ellentétben az ötvenes évekkel — a külföldi csere lehetőségének. Az egyetemi nyomtatványok csere-adminisztrációjának lebonyolítását elhárította a könyvtártól

71 a helyhiányra, valamint arra való hivatkozással, hogy az érkező anyag először amúgyis a professzorokhoz kerül s így annak rendszeres könyvtári kezelése nem biztosítható. A korlátozott anyagi lehetőségek ellenére Toldy szerzeményezési politikáját tudományos céltudatosság, széleskörű oktatás- és tudománypolitikai látókör jellemzi. Erre a céltudatosságra nagy szükség volt. Bár Fejér György ez irányú elképzelései

72 elméletileg nem lettek volna helytelenek, azokat a gyakorlatban nem tudta megvalósítani. Figyelemmel kísérte ugyan a folyóiratok ismertetési rovatait, kikérte néhanéha a professzorok szakvéleményét, azonban általában a monografikus részletműveket előnyben részesítette összefoglaló, rendszerező művekkel szemben, ami az adott anyagi lehetőségek mellett helytelen volt. Számos esetben szerzett be másodpéldányokat, nem biztosította a folytatásos művek folyamatos beszerzését. Folyóiratbeszerzése rendszertelen volt. Toldy már igazgatósága kezdetén jelezte, hogy az első feladat a hiányok pótlása főként az orvos-, azután a jogtudományi anyag területén. Szerzeményezési elveit a nádornak írt jelentésében foglalta össze. Ez az összefoglalás jól mutatja, hogy alaposan ismerte a vonatkozó egyetemi tanácsi utasításokat s azok felhasználásával, jelentéseibe való bedolgozásukkal igyekezett az egyetemi tanáccsal a Fejér György alatt megromlott jóviszonyt helyreállítani. A szerzeményezés mikéntjét — mondja Toldy — a könyvtár rendeltetése és helyzete szabják meg. Könyvtára elsősorban az egyetem könyvtára, elsőrendű feladata tehát az oktatószemélyzet és a hallgatóság igényeinek kielégítése. Az oktatószemélyzet számára oly műveket kell beszerezni, melyek alapján új tudományos eredmények megszületése remélhető, s melyek beszerzése a tanárok anyagi erőit meghaladja.

73 A hallgatóság számára minden egyetemi tudományszak jó kézi- és tankönyveit kell beszerezni, magyar és német nyelven, — a francia és angol műveket német fordításban. A könyvtár azonban nem csupán az egyetem könyvtára. Központi fekvése, állományának sokoldalúsága és más 255