Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

tések, valamint az ezeket kiegészítő egyéb iratok alapján szinte teljes egészében megismerhető a könyvtár helyzete, élete és problémái. A könyvtár épülete, a pesti Barátok terén levő, közel száz esztendős, régi ferences zárda a negyvenes évek elején már katasztrofális állapotban volt. Az évtizedek során tönkrement tetőgerendázatot több ízben alátámasztással kellett biztosítani az összeomlás ellen.

44 Maga az olvasóterem a forgalomhoz képest kicsiny, levegője tűrhetetlenül egészségtelen. Az épület — mint ezt Toldy is megállapítja — égtájilag is kedvezőtlenül fekszik : a könyvtári szempontból legalkalmasabb északi vagy keleti fekvés helyett főfrontja nyugatra néz, a könyvanyagot tehát a legártalmasabb délutáni napsütés korlátlanul éri. Az épület tűzbiztonsága a semmivel egyenlő. Egy esetleges tűzvész a teljes könyvkincs menthetetlen pusztulásával járna. A falak nedvesek, a csekély személyzet a könyvek portalanítását és féregtelenítését nem tudja ellátni. (14. kép.) Az épület helyzete Toldyt már szolgálata első évében fellépésre indította. Tíz nappal eskütétele után jelentést tett az egyetemi tanácsnak a könyvtár helyzetéről ; ebben rámutatott a könyvtár hiányosságaira az épületet, bútorzatot illetően.

45 A következő évben — Toldy ismételt felterjesztései eredményeként — a helytartótanács Stáhly Ignác protomedicusra bízta a könyvtár helyzetének felülvizsgálatát. A közismerten erélyes országos főorvos fél esztendő alatt keresztülhajszolta a lassú hivatali apparátuson a legszükségesebb javításokat : a csatornázat rendbehozatalát, a tetőgerendázat újbóli alátámasztását és az illemhelyek csatornázatának kicserélését.

46 A könyvtárépület azonban oly erős mértékben kezdett tönkremenni, hogy azon a kisebb foltozgatások már nem segíthettek. Éppen ezért 1846-ban, amikor a kormányzat a szintén sürgetővé vált egyetemi építkezések ügyében pozitív döntést hozott, a könyvtár új épületének a Ferenciek tere és a Zöldfa (Reáltanoda) utca sarkán, tehát jelenlegi helyén való felépítését sorrendben közvetlenül a központi egyetemi épület után jóváhagyta, sőt később a könyvtár építkezését az első helyre sorolta. Az építkezés királyi biztosa Stáhly Ignác lett, aki e nagy feladat terén is erélyesen kezdte meg működését és sürgette ki az építkezéssel kapcsolatos javaslatokat. Az új könyvtári épület tervét Toldy készítette el, — összhangban könyvtártani elveivel, az akkor modern könyvtárépítészeti gyakorlatnak megfelelően.

47 Az egész egyetemi építkezés tervei 1847 közepére készültek el,

48 azonban a kormányzati körök, elsősorban a bécsi osztrák hivatalok rosszindulatú halogatása miatt az építkezés megindítása elhúzódott. (15. kép.) 1848 február elején a helytartótanács elnöksége — nyilván Stáhly kezdeményezésére — a nádorhoz fordult,

49 hogy támogatását és közbelépését kérje. A helytartótanács rámutatott arra a lemaradásra, mely az egyetem egész fejlődésében »a tudományoknak művelt világ szerte óriási léptekkel előhaladó virágzásáéhoz viszonyítva Magyarországon mutatkozik s mely most már abban is megnyilvánul, hogy az egyetemi alap jövedelmei a tanári kar illetményeinek kifizetésére is alig 252