Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján
elegendőek, nemhogy komolyabb építkezéseket lehessen kezdeni. Ezért kellett e célra a kormányzat támogatását kérni. A kezdetben sikerrel biztató folyamat azonban a bécsi Udvari Építészeti Főigazgatóság nehézkessége miatt elakadt. A helytartótanács elnöksége a nádor oly irányú közbelépését kérte, hogy az egyetemi építkezés műszaki elbírálását vegyék ki a bécsi hatóságok kezéből. A magyar építészek, »a honba találhatólag legügyesebb építészek« és a királyi biztosok alapos műszaki tudás és helyismeret alapján készített tervei rendszeresen elvesznek a bécsi útvesztőben. Ez volt korábban a helyzet a helytartótanácsi épület kibővítésével s ez most is, az egyetemi építkezésekkel, különösen a könyvtár új hajlékának megépítésével, »mellyet nem csak az Egyetem, de maga az Ország is is nagy kintsének tekint«, s melyet új épület emelése nélkül nem, vagy csak még nagyobb költséggel lehet fenntartani. Az elnökség az akkor egyedül helyes megoldást javasolta : vegye a nádor személyesen kezébe az építkezés ügyét. A javaslatnak azonban nem volt eredménye : 1848 tavaszának politikai eseményei következtében az építkezés ügye lekerült a napirendről. Amikor aztán 1848 októberében az olvasóteremben veszedelmes falomlás történt, Toldy »a haza jelen szomorú állapotja mellett« az építkezés sürgetését már mellőzte, s csupán az életveszély gyors elhárítását kérte. 50 (16. kép.) Az építkezés sürgős megindítását pedig nem csupán az épület állapota indokolta : az egyre gyarapodó könyvállomány is megérdemelte volna a fokozott gondoskodást. A gyarapodás Toldy igazgatása alatt ugrásszerűen emelkedett. Ezt a következő táblázat mutatja : 1819: 45587 kötet, 1844: 54 344 kötet, 1845: 55 562 kötet, 1846 : 56 526 kötet, ill. a hittani, csillagdái, állatorvosi tanszéki és kari fiókkönyvtárak, valamint a kézirattár anyagával : 68 997 kötet, 1847: 69 621 kötet, 1849: 71 534 kötet. 51 Míg tehát Fejér György igazgatásának 25 éve alatt a gyarapodás mindössze 8757 kötet volt, Toldy évente mintegy 1000 kötettel tudta gyarapítani — hasonló anyagi lehetőségek mellett — a könyvtár állományát. A könyvtár gyarapítására kezdettől fogva minimális összeg állt rendelkezésre ; ennek 1830-ban történt megkétszereződése komoly eredmény volt, azonban azzal a következménnyel járt, hogy a helytartótanács szigorúan előírta az átalány felhasználásának módját, kivette a könyvtárigazgató kezéből az utalványozás jogát és eltiltotta a kerettúllépést. 52 Toldy már 1846-ban kérte — hivatkozva a bécsi és göttingai egyetemi könyvtárak évi 2500 Ft-os keretére — a keretnek 1250 Ft-ra 253
