Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

sekkel s a könyvtári munka egészének ellenőrzésével kapcsolatos állandó könyvtárbizottság gondolata. Toldy végleges igazgatói kinevezése csupán 1844. december végén történt meg. A véglegesítést újabb pályázat

37 előzte meg, melyen tíz jelölt jelentkezett : IyUczenbacher János teológiai professzor, Ujfalussy János ügyvéd, Streim György fülészorvos, öt, a tudományos életben többé-kevésbé ismert római katolikus lelkész (közülük Márton István kinevezése esetén 12 000 kötetes könyvtárát ígérte az egyetemnek), valamint a korábbi pályázók közül Nagy Pál és Toldy. A jelölőbizottság (Frank, Fillinger és Horváth István professzorok) méltányolta Toldy addigi rövid, de sokat ígérő működését és őt első helyen, Márton Istvánt és Bódy Antal alesperest 2. és. 3. helyen jelölte, utóbbiakat tudományos munkásságuk és nyelvismeretük alapján. Toldy kérvényének egyetlen melléklete a cenzori működéséről szóló bizonyítvány volt. A helytartótanács második helyre L,uczenbachert terjesztette fel megjegyezve, hogy a papi renden levők jelölését azért tartja helyesnek, mivel egyrészt az eddigi igazgatók valamennyien papok voltak, másrészt pedig a szűk igazgatói lakás csupán egyedülálló ember számára alkalmas.

38 Toldyt első helyre a legmelegebb ajánlással terjesztették fel ; kinevezése megtörténtével az év utolsó napján tette le a hivatali esküt. 1845 elejétől kezdve, miután az előző év folyamán rendezte és a nyilvánosság számára megnyitotta az Akadémia könyvtárát, teljes erejét az egyetemi könyvtárnak szentelhette. (13. kép.) 2. Toldy könyvtártani elmélete és gyakorlata Toldy Ferenc — mint ezt első pályázatában is említette — ekkor már rég munkása volt a magyar könyvtárügynek. Külföldi utazása alkalmával készített naplófeljegyzései is tanúsítják, hogy a jelentősebb nyugati könyvtárakat felkereste. Utazásából hazatérve hamarosan az Akadémia levéltárnok-könyvtárnoka, majd titkára lett, s reá hárult az akadémiai könyvtár megteremtése.

39 Külföldi tapasztalatai, hazai gyakorlata és a könyvtártani külföldi irodalom eredményei alapján könyvtártani kézikönyvet óhajtott szerkeszteni, mely — ha megjelenik — első lett volna a magyar szakirodalomban. A mű megjelenése elmaradt ; ismerjük azonban syllabus-szerű tervezetét,

40 melyből világosan láthatók Toldy könyvtártani elképzeléseinek elvi alapjai. Ezek az elvek tiszták és világosak, az akkor modern könyvtártani szakmunkák ismeretére, azok alapos kritikai feldolgozására mutatnak.

41 A tervezett mű első fejezete a könyvtár fogalmát tisztázza ; kifejti, hogy e fogalom alá a valamely cél érdekében, kidolgozott rendszer szerint, a teljesség bizonyos fokára való törekvéssel gyűjtött s oly módon felállított könyvanyag tartozik, melynek anyaga könnyen megtalálható. 250