Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

kibontakozása előtt leszakadt a haladó irányzattól. Ennek világosan látható külső jele volt, hogy szívvel-lélekkel választotta a reformnak, a polgárosodásnak csupán mérsékelten haladó, forradalomellenes útját, melyet Széchenyi jelölt ki. Az apró részletekben is Széchenyi irányításától függő Akadémián vállalt tisztsége révén közvetlen kapcsolatba is került Széchenyivel, ami felfogásának alakulását a későbbiek során is döntően befolyásolta. Állásfoglalása természetesen irodalompolitikai téren is hasonló jellegű volt. Számára a magyar irodalom csúcspontját Vörösmarty jelentette ;

25 a népi-forradalmi új magyar irodalom képviselői — Katona, Arany, Petőfi — nem tudtak szívéhez közel férkőzni. Ezen a téren még Kölcsey eszme-közvetítő álláspontjáig sem jutott el.

26 Ennek megfelelően a politikai életben sem játszott szerepet. A politikai és tudományos munkát, a forradalmat és a tudományt nem tartotta összeegyeztethetőnek. 1848 májusában így ír erről a kérdésről : »Közbe jöttek az országos események, és sem a Társaságnak (Akadémia) azóta ülése, sem nekem lelki nyugodalmam nem volt, milyent a. tudományos ügyekkel foglalkozás kíván... Nehéz időket élt immár a magyar : tán átvergődik szerencsésen az átmenet e veszélyes korán is ! Hogy így legyen, megérdemelte. Mi pedig dolgozzunk rejtekben a jövendőnek, habár a jelen ignorálja is iparkodásainkat.«

27 Mindezek ellenére azonban következetesen képviselte a szigorúan tudományos felfogást, a tudományos megismerésnek a kutatásban való kizárólagosságát hirdette, s e felfogásának tudománypolitikai munkássága során érvényt is igyekezett szerezni. »Kárhoztatom azt a tapasztalástól elvonatkozó vagy azt meghamisító eszményi irányt — írja — mely az igazságot nem kifürkészi, hanem csinálja, nem felderíti, hanem beburkolja, nem boncolja, hanem elpárologtatja.«

28 A tudományos megismerés kizárólagos helyességének elvén épült fel filozófiai felfogása is. Természetesen ezen a téren sem jutott el a forradalmi szó kimondásáig. Meggyőződéses monistának vallja magát,

29 azonban távol áll a harcos materializmustól és ateizmustól. Ugyanakkor viszont szembefordul Szontagh Gusztáv dualista egyezményes rendszerével, nem annak »magyar jellege« miatt (hiszen az irodalomelmélet terén ő is hasonló nézeteket vall), hanem éppen annak dualista jellege miatt.

30 A felvilágosult és természettudományos világnézet alapján hirdeti a filozófiai monizmus elvét, a vélemény- és gondolatszabadság tanát, harcol az ultramontanizmus kultúrpolitikai befolyása ellen, alkotja meg a személyes istenről és a lélek halhatatlanságáról a monizmus alapján álló véleményét, azonban a monizmusból eredő gyakorlati következtetést nem vonja le.

31 Kora terhes volt a legkülönbözőbb politikai és filzófiai áramlatokkal ; ezek fejlődéstörténete adja meg a korai kapitalizmus kialakulásának elvi alapját. Ő maga azonban nem követte azt a fejlődést, melyen kora közéleti fejlődésének fél évszázada alatt átviharzott. Mindvégig az maradt, ami fiatalságában volt : elméleti alapokon álló, felvilágosult. 248